Ebben a színpompás évszakban mutatják a legszebb arcukat.

Erdély varázsát talán semmi nem tudja felülmúlni a magyarok számára, ezért igazán kiváltságos helyzetben érezheti magát az, aki a táj folyamatos változását nyomon követheti. A hűvös idő közeledtével már egészen más arcát mutatja a táj, mint a nyári melegben: a mindig bámulatos vidéken ősszel a színpompás és a még fázósan zöldellő erdők és a hangulatos kis völgyek hívnak egy különleges kirándulásra. Tarts velünk!
A Torockó-hegység völgyeiben sok kis idilli falvacska található, a környék az ősz közeledtével tarka színekben tündököl. A székely hagyományokat tevékenyen őrző Torockó község és a hozzá tartozó Torockószentgyörgy is számos lehetőséget kínál a látogatók számára. A mellettük húzódó Székelykő különlegessége, hogy sziklái miatt azt a látszatot kelti, mintha kétszer kelne fel és nyugodna le a nap. Torockószentgyörgy várromjai a Várkő nevű magaslaton állnak.
A Világörökség részévé választott Máramaros megyei nyolc fatemplom minden évszakban különleges, ám az őszi kirándulások során feltétlenül érdemes bejárni valamennyit. A képen a rogozi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok temploma látható, de ha a környéken jársz, szinte bárhol fogad egy havasi építmény: a megyében további 93 fatemplomot műemlékké nyilvánítottak.
Az ókori dák népcsoport leghíresebb erdélyi emléke a Sarmigethuza Regia, a Hunyad megyei erődítmény, amelyet valószínűleg a dák törzseket egyesítő alapító király, Boirebisztasz uralkodása idején építettek, és a Dák Királyság fővárosa volt egészen a Római Birodalom térhódításáig. A korabeli emlékek máig tanúskodnak az egykor virágzó területről.
Skanzenben kirándulnátok ősszel? Erdélynél keresve sem találnál jobb helyet ehhez! A kis erdélyi falvacskák már önmagukban is remekül példázzák az egykor itthon is virágzó hagyományokat, a Csernátonhoz tartozó Alsócsernátonban pedig a Damokos-kúria kertjében egy egész települést felépítettek a múlt mintájára, ami téged is el fog varázsolni.
Románia és a 20. századi Európa egyik legfontosabb történelmi műemlékének tartják az Erdély és Havasalföld határán épült, neoreneszánsz stílusú Peleş-kastélyt. A kastély királyi rezidenciaként működött, és a század híres személyiségeit is vendégül látta. Egy legenda szerint Ceaușescu román diktátor központtá akarta alakítani a kastélyt, de a muzeológusok meggyőzték őt arról, hogy egy ártalmas gomba fertőz a falak között. Később kiderült, hogy a gombásodás valóban igaz volt, ezért 1989-ig zárva tartották.
Az erdélyi szurdokok és hágók is nagyon különlegesek ősszel: a ködből felsejlő, meredek falú hatalmasságokat már messziről észreveszed, az aljukban pedig hangulatosan kanyarognak az autóutak. A Hargita megyei Békás-szorost közrefogó magaslatok közül az egyik leglátványosabb az égbe törő Oltár-kő, a csúcsára tűzött keresztekkel.