Sajtóértesülések szerint, ha eredményes lesz a hétvégi népszavazás, a kormány módosítaná az Alaptörvényt, és az uniós alapító szerződést. Az ATV Start című reggeli műsorában a nemzetközi jogász kifejtette, utóbbi lehetetlenségét, és azt, hogy melyik betelepítésre nem vonatkozik a kvótareferendum.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint még a kormány sem tudja, mit kezd majd az országgyűlés a vasárnapi eredménnyel. Beleírhatják például az Alaptörvénybe, hogy a parlament hozzájárulása nélkül nem telepíthetnek senkit hazánkba, de ettől ez még nem biztos, hogy azokra is vonatkozik, akik már korábban hozzánk kerültek.

A szakember úgy gondolja, hogy a népszavazásnak elsődlegesen belpolitikai célja van, jelesül az, hogy mozgósítson és pontosítani lehessen segítségével a Kubatov-listákat. Jogi következménye legfeljebb annyi lehet – véli Lattmann –, hogy kötelezheti az országgyűlést mondjuk egy olyan tartalmú törvény elfogadására, ami a jövőre vonatkozóan hatalmazza fel a kormányt, hogy egy esetleges kvótával kapcsolatos uniós jogalkotási folyamatban nemmel szavazzon az adott javaslatra.

De ez semmiképp’ sem érinti a már eldőlt, ideiglenes elosztási rendszert, amit 1300 fő vonatkozásában Magyarországnak is végre kell hajtania jövő szeptemberig.

Ezt egyébként Orbán Viktor is megszavazta, még ha most arra is hivatkozik, hogy ebben az ügyben őt átverték uniós kollégái.

A magyar kormányfő Luxemburgban elfektetett keresetlevelében foglalt érvek Lattmann szerint sokkal szakmaibbak, mint a népszavazási kampány során felsorakoztatott demagógiák.