Dicsérik a munkapiaci helyzetet a Citibank elemzői, jelentősen megnövelték az aktív munkaerő számát a kormány intézkedései
A közép-európai gazdaságoknak az elmúlt húsz évben alkalmazott növekedési modellje többé már nem tűnik fenntarthatónak, reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok – állítják az amerikai Citibank közgazdászai. A lesújtó üzenet mellett ugyanakkor kedvező ránk nézve, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi térségi országhoz képest.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért – kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint reformokra van szükség, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. Pótlólagos intézkedések nélkül a tőkefelhalmozás nem tud jelentősen gyorsulni, a belföldi megtakarítások pedig nem elegendőek, közben a működőtőke-beáramlás lassul, és az uniós forrásokhoz is mérsékeltebb lesz a hozzáférés. A térség demográfiai helyzete romlik, ami pedig nyomás alá helyezi a gazdasági növekedést.
Az elemzők szerint a közép-európai térség 1990 óta kivételes fejlődésen ment keresztül, a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően fejlettségi szintjük konvergált a nyugat-európai országokéhoz, így a köztük lévő különbség csökkent. Ez elsősorban a külföldi működő tőke beáramlásának, a vezetői készségek javulásának, a nyugati technológia alkalmazásának, a sokkal hatékonyabb szektorok felemelkedésének és az olcsó, képzett munkaerőnek volt köszönhető.
A Citibank elemzőinek becsléseiből azonban az is kiderül, hogy Magyarországon és Romániában a következő tíz évben az euróövezetben látható szintre emelt foglalkoztatottsági ráta növelné a munkaerő kínálatát. A többi régiós ország csak mérsékelni tudja a munkaerő csökkenését. Pozitív példaként említik a hazánkban 2010-ben megvalósított nyugdíjreformot, amelynek értelmében fokozatosan emelkedik a nyugdíjba vonulás életkora, és korlátozták a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezek az intézkedések az aktív munkaerő számát kilenc százalékkal növelték meg 2009 óta, és nagyrészt emiatt csökkenhet mérsékeltebben a következő évtizedben Magyarországon a munkaképes korú lakosság létszáma a térség többi országával összevetve.
Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy a megfelelő képzettség hiánya, a közmunkaprogram miatt a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon. A Citibank összeállítása szerint Magyarország növekedését dobták meg leginkább az uniós források: az összesített GDP-növekedés tíz százalékkal lenne alacsonyabb 2004 óta ezen pénzek nélkül. Lengyelország és Csehország esetében ez a hatás négy-öt százalékos volt.
Jön a a Standard & Poor’s hitelminősítő
A jövő héten vizsgálja a magyar államadós-osztályzatot a Standard & Poor’s hitelminősítő. Az S & P idei felülvizsgálati menetrendjében ez lesz a magyar besorolások értékelésére kitűzött második időpont, utána az idén már nem szerepel a cég listáján a magyar államadós-besorolás értékelése. A Standard & Poor’s előzőleg március közepén vizsgálta Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósságának „BB plusz/B” szintű besorolását, amelyet akkor változatlan, de stabil kilátással megerősített. A nagy hitelminősítők közül csak a Fitch Ratingsnél vagyunk befektetésre ajánlott kategóriában.
0 Megjegyzések