Észt igazságügyi miniszter: Az unió további működőképessége a tét
A közös uniós megoldás hiányában érzékelhető türelmetlenség miatt érthető Magyarország menekültpolitikája - mondta az osztrák kancellár a Der Standard című osztrák lap pénteki számában megjelent lapinterjúban.

Christian Kern kijelentette: országa haszonélvezője Orbán Viktor miniszterelnök menekültpolitikájának, hiszen ezáltal sokkal kevesebb ember érkezik Ausztriába és Németországba is. A kancellár arról is beszélt, hogy mikor a magyar-szerb határt lezárták, akkor nehezen megoldható humanitárius helyzet alakult ki. "Törődnünk kell a helyzet negatív következményeivel is, hiszen amint megindulnak az emberek egy másik európai határszakaszhoz tolódik a probléma" - jelentette ki.

A kancellár az interjúban leszögezte: a szombati bécsi menekültügyi találkozón a többi között a határok védelméről és a menekültügyi válságban érintett országoknak, például Görögországnak való segítségnyújtásról egyeztetnek.

"Kísérletet teszünk arra, hogy felgyorsítsuk az uniós döntéshozatalt" - mondta Kern, aki szerint fel kell mérni, mely szakaszokon van szükség szigorú határvédelemre. "Az érkező menekültek nem csak számokat jelentenek, felelősséggel tartozunk értük" - mondta a kancellár, aki egyúttal felhívta a figyelmet a menekültek származási országában indított segélyprogramok fontosságára is.

A kancellár kezdeményezésére az osztrák fővárosban tárgyal szombaton Angela Merkel német kormányfő, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos és a görög, a szlovén, a horvát, a szerb, az albán, a magyar, a bolgár, a román és a macedón kormányfő. Hivatalosan még nem erősítették meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének részvételét.

Első világháborús kifogások merülnek fel a menekültek ellen 
"Semmittevők", "elveszik a munkánkat" - ezekkel a vádakkal illették az első világháború idején Nagy-Britanniában a francia és a belga menekülteket, és ugyanilyen szemrehányások érik most az európai bevándorlókat és a menekülteket egy egyetemi tanulmány szerint. A menekültekről és a bevándorlókról 1914 és 1918 között folyt viták ugyanazok, mint ma Nagy-Britanniában és az Európai Unió többi részén - mondta az AFP francia hírügynökségnek Richard Grayson, a londoni Goldsmiths egyetem első világháborúval foglalkozó professzora. "Nyugodtan behelyettesítheti a korabeli francia és belga jelzőket szíriaival, az emberek ugyanazt gondolták, mint ma" - tette hozzá Charlotte Faucher, a Goldsmiths kutatója. Richard Grayson szerint akkoriban is attól tartottak, hogy a menekültek elveszik a munkát például a brit kereskedőktől.  

Ciolos: Románia támogatja balkáni szomszédait a határvédelemben

Románia segítséget ajánlott balkáni szomszédainak az illegális bevándorlás feltartóztatásához, ugyanakkor tőlük is együttműködést vár el a határvédelemben - derült ki abból az interjútól, amelyet az állami Agerpres hírügynökségnek adott pénteken Dacian Ciolos miniszterelnök. Rámutatott: Románia bebizonyította, hogy képes ellenőrizni határait, és fontos, hogy ez a jövőben se változzon. A kormányfő kifejtette: Románia nincs a balkáni migrációs útvonalon, de támogatja szomszédait, ahol szükséges, és maga is együttműködést vár el tőlük, főleg a bolgár és szerb határon, ahol "nagy lehet a nyomás".

Ciolos cáfolta, hogy az európai megállapodásokban vállaltnál több menedékkérő befogadására kötelezte volna el országát az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában, és megerősítette: Románia közös uniós megoldást szorgalmaz, de csakis önkéntes alapon. Ezzel arra a román médiában nagy visszhangot keltő értesülésre reagált, miszerint Románia a tavalyinál tízszer több bevándorlót fog átvenni.

Az AFP francia hírügynökség amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva szerdán azt közölte: hét ország, köztük Románia megígérte, hogy legalább tízszer annyi menedékkérőt fogad be, vagy vesz át, mint 2015-ben. A hír azt követően jelent meg, hogy Barack Obama amerikai elnök a menekültválságról szervezett keddi konferencián bejelentette: ötven ország ígéretet tett arra, hogy még idén 360 ezer menekültet fogad be a háború sújtotta vidékekről, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából.

"Nem hiszem, hogy a menekültek, a valódi menekültek ügyét szolgálná a határok illegális átlépése. Az Európai Uniónak ellenőrzése alá kell vonnia ezt a folyamatot. Tisztában vagyunk azzal, hogy azután nekünk is vállalnunk kell (a menekültekkel kapcsolatban) bizonyos felelősséget, de ez a felajánlás önkéntes kell maradjon, nem írhatják elő valahonnan fentről" - jelentette ki Dacian Ciolos román miniszterelnök az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban.

Romániába idén márciusban érkezett meg az első 15 menedékkérő azok közül, akiket Romániának az uniós kvótarendszer alapján kellene átvennie Görögországtól és Olaszországtól. Romániának az uniós kvóták alapján több mint 6000 menedékkérőt kellene befogadnia a migrációs hullám által sújtott tagállamoktól, de a bukaresti sajtó értesülései szerint ez azért nem következett be, mert a Nyugat-Európába vágyó érintettek nem hajlandók Romániába menni.

Bukarest az önkéntesség elvét hangoztatva tavaly júliusban 1785 menedékkérő átvételére tett ajánlatot.

Észt igazságügyi miniszter: Az unió további működőképessége a tét

Az ellenőrizetlen bevándorlás megállítása egyfajta érettségi vizsga, amelytől az Európai Unió további működőképessége függ - jelentette ki pénteken az észt igazságügyi miniszter, aki Tallinnban az északi és balti államokból (NB8 országcsoport) érkező hivatali kollégáival vitatta meg a kontinenst sújtó menekültválság problémáját. "Világos, hogy a válság még nem ért véget" - szögezte le Urmas Reinsalu. Az észt miniszter az informális találkozón annak a véleményének adott hangot, hogy ennek az érettségi vizsgának a sikeres teljesítéséhez "uniós szintű paradigmaváltásra" van szükség, amely megköveteli a nemzetközi egyezmények felülvizsgálatát.

Az értekezletről megjelent közlemény szerint a válsággal való megküzdéshez szükség van az EU-ra mint egészre, és az egyes tagállamokra is. A menekültválságnak eközben nem szabad veszélyeztetnie az egyes országok nemzeti identitását - vélekedett Reinsalu. Épp ezért minden tagállamnak meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy a saját törvényeiben lefektessen bizonyos szabályokat, amelyeket az elismert menekülteknek be kell tartaniuk, amennyiben az adott országban kívánnak élni - tette hozzá a találkozó házigazdája. Az igazságügyi tárcavezetők a menekültválságon kívül tanácskoztak még a korrupció elleni intézkedésekről, valamint a családon belüli erőszak és a bűnözés leküzdéséről.