Oroszország egész tűzerejét beveti, hogy segítsen a szíriai rendszernek Aleppó visszafoglalásában, mert úgy véli: érdemesebb katonai győzelmet aratni, mint folytatni a haszontalan tárgyalásokat Washingtonnal - írta az AFP elemzőkre hivatkozva.
"Oroszország ezt az opciót választja, mert nem hisz többé a Washingtonnal való együttműködésben Szíriát illetően" 
- vélekedett Fabrice Blanche a Washington Intézet Szíria-szakértője.

"Ez totális háborút jelent, mivel Moszkva nem hiszi, hogy Washington akarat vagy képesség hiányában bármit is képes tenni Szíriában" 
- tette hozzá Blanche.

A John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti fáradságos tárgyalások után tűzszünet lépett életbe szeptember 12-én, de csak egy hétig tartott. A fegyvernyugváson kívül a megállapodás előírta humanitárius segély eljuttatását például Aleppóba, ahol a kiéheztetett lakosság kíméletlen ostromnak van kitéve, a lázadó csoportok elhatárolását a korábban an-Nuszra Frontként (az al-Kaida szíriai szárnyaként) emlegetett Fatah as-Sám Front dzsihadista harcosaitól. Egyik vállalást sem tartották be, a háború újult erővel folytatódott.

A Szíriában állomásozó orosz harci gépek csütörtök este óta olyan hévvel támadják Aleppónak a lázadók kezén lévő részét, amilyenre az egy évvel ezelőtt kezdődött (orosz) katonai beavatkozás óta nem volt példa.

Moszkva "le akar számolni az ellenállás fontos fészkével"
- húzta alá Igor Sutyagin (Szutyjagin), a londoni Royal United Service Institute Oroszország-szakértője. Ezután már csak Idlíb tartomány és néhány rebellis tűzfészek visszavétele maradna hátra. Thomas Pierret, az Edinburghi Egyetem Szíria-szakértője szerint "arról van szó, hogy Bassár el-Aszad elnököt döntő győzelemben részesítsék", és "minden alternatívát felszámoljanak, megfosztván az ellenzéket a székhelyének tekintett Aleppótól." "Egy Aleppóból induló lázadást periférikus felkelés szintjére süllyesztenék" - összegezte véleményét Pierret.

Moszkva a háború kezdete óta mindig támogatta a szír elnököt a felkelőkkel, a nyugatiakkal és az Öböl országaival szemben, az ENSZ-ben, a szír-orosz kapcsolatok még sohasem voltak ilyen szorosak, mivel Moszkva habozás után az erőt választotta Aleppóban, ahogyan azt Damaszkusz már régen kívánta.

"Aleppó nélkül Aszad csak félig lenne elnök"

"Oroszország immár közelít a szír kormány gondolkodásmódjához" 
- húzta alá Basszám Abu Abdallah a stratégiai tanulmányok damaszkuszi központjának igazgatója. "Oroszország kezdetben a politikai megoldásra összpontosított és párbeszédet kezdett az Öböl-országokkal, az Egyesült Államokkal és másokkal, de tudatában volt annak, hogy egy ilyen dialógus lehetetlen" - mondta a rendszerhez közel álló szakértő.

A győzelem Aleppóban a damaszkuszi kormányzatot az erő pozíciójába helyezné "a jövendőbeli tárgyalások szempontjából",
mely tárgyalásokat Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja is szorgalmazza - jegyezte meg Alekszej Malasenko orosz politológus, Közel-Kelet-szakértő.

"Aleppó nélkül Aszad csak félig lenne elnök. Az igazi kormányzáshoz szüksége van Aleppóra" 
- mondta Fabrice Blanche. A szír elnök azzal büszkélkedhetne, hogy ellenőrzi az ország legfontosabb városait, azaz Damaszkuszt, Aleppót, Homszt és Hamát. "Az oroszok és a szírek egész Aleppó fölött akarják gyakorolni az ellenőrzést, s csak ezután akarnak tárgyalni az ellenzékkel" - bizonygatta Fjodor Lukjanov politológus, a Védelmi és Külpolitikai Tanács nevű orosz társadalmi egyesülés elnöke. "Aleppó szerepe kulcsszerep", mivel "a jövő a harcoló feleket elválasztó frontvonal elhelyezkedésétől függ majd, s ennek a vonalnak stabilnak kell lennie" - mondta Lukjanov.

Az aleppói csatán túl Moszkva és Damaszkusz együttműködése a hosszú távú logikának is megfelel
- húzta alá Alekszej Malasenko. "Aszad semmit sem érhet el Moszkva nélkül, Oroszország pedig megérti, hogy Aszad nélkül elűznék a Közel-Keletről. Ez egy érdekbarátság". A szétrombolt aleppói épületek látványa Groznijra emlékeztet, ahol az orosz hadsereg a régi elvet alkalmazta: a tüzérség meghódítja a területet, a gyalogság pedig elfoglalja.