Továbbra sem csillapodnak a kedélyek az Egyesült Királyságban, ahol az utóbbi hetekben példátlan számú idegenellenes atrocitás történt.
A brit hatóságok elképesztő számokat közöltek a támadásokról: friss tájékoztatásuk szerint csak augusztus 5. és 18. között majdnem háromezer potenciális gyűlölet-bűncselekmény történt, ami 14 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A trend közvetlenül a Brexit-népszavazás után kezdődött, a június 23-át követő négy napban 57 százalékkal növekedett a bejelentett atrocitások száma.

Legtöbben úgy vélik, a társadalmi feszültség már jóval a referendum előtt jelen volt, a britek távozása pedig olaj volt a tűzre. „Ezt sokan felhatalmazásnak vették a rasszista vagy egyéb diszkriminatív viselkedésre” – véli Mark Hamilton, a brit rendőrség munkatársa. Szerinte közvetlen kapcsolat van a lakosság referendumra adott reakciója és a gyűlölet-bűncselekmények emelkedő száma között. A valósághoz hozzátartozik, hogy a sorozatos xenofóbbotrányok miatt az emberek bejelentési hajlandósága is növekszik. Gareth Cuerden, a walesi áldozatsegítő szolgálat gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó szakembere a The Guardiannek elmondta: a közelmúlt eseményei miatt egyre többen állnak elő saját negatív tapasztalataikkal, így igazán csak most érzékelhetjük, mekkora problémáról van szó.

A brit hírportál valamennyi uniós tagállam londoni külképviseletét megkereste, ahol szintén megerősítették az idegenellenesség térnyerését. A referendum óta eltelt 12 hét alatt 17 nagykövetség csaknem fele tapasztalta, hogy a polgárait valamilyen támadás érte, írja a The Guardian. A probléma leginkább az Egyesült Királyságban élő 900 ezer lengyelt érinti, Lengyelország londoni nagykövetsége szerint az elmúlt hetekben összesen 31 potenciális gyűlölet-bűncselekményről kaptak értesítést. Idetartozik Arkadiusz Jozwik esete, akit brit tinédzserek a nyílt utcán vertek agyon, csak mert lengyelül szólalt meg. Természetesen nem minden atrocitás ennyire brutális, a bejelentések nagy része megrongált lengyel házakról és üzletekről tanúskodik.

Lapunk kérésére Magyarország londoni nagykövetsége közölte: a 2016. június 23-i népszavazást követően valóban megnőtt a magyar állampolgároktól érkező megkeresések száma, ezek azonban jelentős részben a magyar munkavállalók Brexit utáni helyzetét érintő kérdéseket tartalmaztak. A külképviseletre nem érkezett olyan jelzés, amely magyarok elleni konkrét támadásról, őket ért tényleges bántalmazásról számolt volna be.

May is a menekültügyi szigor mellett

A brit miniszterelnök a Downing Street tegnapi ismertetése szerint három fő alapelv érvényesítését szorgalmazza az ENSZ menekültügyi csúcstalálkozóján. May szerint ragaszkodni kell ahhoz, hogy a menekültek csak az általuk elért első biztonságos országban kérhessenek menedékjogot. Emellett hatékonyabban meg kell különböztetni a háborús övezetekből érkező tényleges menekülteket azoktól, akik gazdasági okokból, a jobb élet reményében hagyták el hazájukat. Theresa May mindemellett kifejti azt is az ENSZ-rendezvényen, hogy a brit kormány szerint az egyes országok határellenőrzését nemzetállami jogkörben kell tartani. A csúcstalálkozó előtti nyilatkozatában a brit kormányfő hangsúlyozta: azért szükséges, hogy a menekültek az első biztonságos országban kérjenek menedékjogot, mert ha továbbutaznak, azzal csak az embercsempész bűnszervezetek hasznát gyarapítják, saját magukat teszik ki súlyos veszélyeknek, és csökkentik annak az esélyét, hogy valaha is visszatérhetnek saját hazájukba. Az alig két hónapja munkába állt brit miniszterelnök második nemzetközi találkozóján vesz részt New Yorkban. 

MTI