Az uniós tagállamoknak ígéreteikhez híven több menekültet kellene befogadniuk Görögországból és Olaszországból a két országra nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében – áll az Európai Parlament (EP) állásfoglalásában.
A strasbourgi plenáris ülésen 470 igen szavazattal 133 nem ellenében és 50 tartózkodással elfogadott, nem jogalkotási állásfoglalásban a képviselők elutasították az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint a Görögországból és Olaszországból áthelyezendő menekültek csoportjából le kellene vonni 54 ezer helyet, és ezt a létszámot inkább az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás értelmében áttelepítendő szíriai menekültekkel kellene feltölteni. A képviselők szerint az „Európán belüli elosztási rendszert nem szabad egy unión kívüli tagországot érintő letelepítési programmal összekeverni”.

A Fidesz-frakció állásfoglalása szerint az EP – a magyar néppárti delegáció tiltakozása ellenére – újabb, a kényszer-betelepítést erőltető jelentést és módosító javaslatokat fogadott el. „Ennek értelmében Brüsszel még több bevándorlót akar elosztani még gyorsabban, jogi eljárással fenyegeti az ellenálló tagállamokat, könnyíteni akarja a bevándorlók családegyesítését, és ugyanezt várja el minden tagállamtól” – írták, hozzátéve, hogy a kényszer-betelepítést már afgán migránsokkal is kibővítenék. A Fidesz úgy látja, hogy ez túl nagy kockázatot jelent az országnak és a magyar családoknak. „Ezt a kockázatot nem tudjuk és nem is szabad vállalni. Itt már Magyarország jövője a tét!” – írták, hangsúlyozva, hogy „szavazzunk nemmel az egyre fenyegetőbb kényszer-betelepítésre!”

„A letelepítés nem mehet az áthelyezés rovására” – írták a Ska Keller zöldpárti politikus által jegyzett jelentésben, amelyben az olaszországi és görögországi humanitárius helyzetre utalva kiemelték: továbbra is nagy szükség van a vészhelyzeti áttelepítésre.

„Az áthelyezési rendszer igazi szolidaritási eszköz, amit erősíteni, nem pedig gyengíteni kell” – mondta a plenáris vitában Keller, hozzátéve: a legfőbb problémát az jelenti, hogy a tagállamok egyszerűen nem tesznek eleget a vállalásaiknak, egyes országok még egyetlen menekültet sem fogadtak be.

Az uniós belügyminiszterek tavaly tavasszal 40 ezer, múlt szeptemberben pedig további 120 ezer menekült elosztásáról egyeztek meg. Az elfogadott mechanizmus keretében azonban eddig mindössze nagyjából ötezer embert helyeztek át Olaszországból és Görögországból.

Az Európai Parlament (EP) ennek kapcsán azt sürgette, hogy az év végéig legalább a vállalások egyharmadát teljesítsék a tagállamok. Az állásfoglalásban a képviselők azt is kérik, hogy a szíriaiak mellett az afgán, az iraki és az erit­reai menekültek is jogosultak legyenek az EU-n belüli áthelyezési programban való részvételre. Gál Kinga fideszes néppárti EP-képviselő a szavazást megelőző vita kapcsán elmondta: „[A kötelező betelepítési kvóta] nem járul hozzá a migrációs válság enyhítéséhez vagy megoldásához, épp ellenkezőleg, a szétosztás reményében egyre több migráns kel útra Európa felé – kockáztatva a saját és a gyerekei életét. Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy a szegényebb, szerényebb szociális ellátást biztosító uniós tagországokba áthelyezett migránsok napokon belül továbbállnak Németország vagy Svédország irányába.” Hozzátette: ezért Magyarország a visegrádi államokkal együttesen elvi alapon ellenzi a kényszer-betelepítést.

Francia szavazás

Referendumot írt ki október 2-ra a délkelet-franciaországi Allex polgármestere, miután az állam a helyiek megkérdezése nélkül ötven menedékkérőt tervez áttelepíteni a calais-i migránstáborból a 2500 lakosú településre – adta hírül csütörtökön a France2 francia közszolgálati televízió. A Le Figaro kedden hozta nyilvánosságra, hogy a belügyminisztérium a helyi önkormányzatok bevonása nélkül összeírta azokat az üres vidéki létesítményeket, ahol elhelyezhetők a sátortábor lakói.