– Új európai értelmiség kinevelésére van szükség – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Andrássy Egyetem Budapest megalakulásának tizenötödik évfordulóján rendezett ünnepségen.
– Olyan európai elitre, amely egyszerre elkötelezett Európa múltja és jövője iránt is. Aki tudja, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben több Európára, és vannak olyanok, amelyekben több nemzetállamra van szükség – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint most egy nézeteltérés van az unión belül, ami gyakran okoz vitákat. Ennek megoldása érdekében teret kell adni az értelmiségnek, hogy megpróbálja értelmes vitában megfejteni a megoldásokat. Kiemelte: akkor működik jól a Duna partján élők emlékezete, ha a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig mindent magába foglal.

Az egyetem 2001-es létrejöttekor az intézmény „arra volt hivatott, hogy helyreállítsa a német és a magyar kultúra közötti korábbi szövetséget”, amely a második világháború után megbomlott. Ma az a feladata, hogy bebizonyítsa a keresztény, nemzeti és európai álláspontunk létjogosultságát, ezzel kihúzhatja a nézeteltérések méregfogát.

Hozzátette: Európában újabb történelmi vízválasztóhoz érkeztünk, és ilyenkor fontos, hogy „merjünk gondolkodni, új kérdéseket feltenni, és új módon válaszolni rá”. Európa jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, „korábban nem ismert kihívásokkal találjuk most magunkat szembe, és talán mindannyiunk számára világos, hogy a régiónkból nem tudjuk megoldani a problémákat. Ha nem sikerült, nincs esélyünk megőrizni azt a pozíciót, amit Európa több száz évig a globális világban megtartott.”

Az egyetemen szervezett panelbeszélgetésen felszólalt Edmund Stoiber, Bajorország volt miniszterelnöke is. A politikus az Európai Unió alapítását felidézve arról beszélt, hogy a fő cél a béke, a szabadság és a jólét megteremtése volt, és ez az, ami Európát több millió ember vágyainak kontinensévé teszi ma.

Kiemelte: ma mindent meg kell tenni azért, hogy a problémákat ne tagállami, hanem európai szinten lehessen kezelni. Európa a világ lakosságának hét százalékát adja, a globális GDP negyedét termeli, de a világ szociális kiadásainak felét fogyasztja el. „Az európai jólét csak úgy tartható fent, hogyha végtelenül innovatívak leszünk” – figyelmeztetett a politikus. Az EU jövőjével kapcsolatban hozzátette: nem tartja valószínűnek egy Egyesült Államokhoz hasonló felépítésű EU létrejöttét.

„Vannak, akik azt hiszik, hogy Európát Brüsszelből úgy lehet irányítani, mint egy országot, pedig ez az európai identitások különbözősége miatt nem jó útra vezet, az csak romokat fog maga után hagyni.” A magyar miniszterelnököt ért luxemburgi kritikákkal kapcsolatban kiemelte: az ilyen megnyilvánulásokkal csak diszkvalifikálja magát az Európai Unió, és „a luxemburgiaknak magukba kéne nézniük, hogy milyen jó dolguk van”.

A magyar miniszterelnök globális szinten négy célt fogalmazott meg, amely az unió alapítóit motiválta. Elsőként a béke megteremtését említette, másodikként azt, hogy visszavegyék a döntési jogot Európa felett Oroszországtól és az Egyesült Államoktól. Harmadrészt a világgazdasági pozíció megtartása, illetve a demográfiai probléma, azaz az elöregedő európai társadalom kérdésének orvoslása volt a cél a miniszterelnök szerint.

Kiemelte: mindebből csak az első cél teljesült, és mindent meg kell tenni, hogy legalább ez – a béke – megmaradjon.