Az Európai Unió (EU) külső határait közös összefogással, az európai határ- és parti őrség aktív alkalmazásával kellene lezárni – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Bakondi György arról beszélt, hogy a külső határ védelmezésénél a védekezés hatékonyságát a leggyengébb pont határozza meg. Ha vannak gyenge pontok, hiába védekeznek más szakaszokon – emelte ki.

Szólt arról is, hogy habár sokféle tanulmány jelenik meg a migrációról, abban szinte mindegyik egyetért, hogy "nem egyszeri, hirtelen felbuzdulásból elindult migránsáradat van", hanem hosszú, elnyúló folyamatra kell számítani, az utánpótlás pedig beláthatatlan nagyságú Ázsiában és Afrikában.

Összecsapások voltak Híosz szigetén

Összecsapások voltak a helyiek, a készenléti rendőrség, valamint menedékkérők között szerda este Görögországban, Híosz szigetén az egyik befogadó központnál tartott tiltakozáson.

A Politisz című helyi hírportál arról számolt be, hogy mintegy 150 szigetlakó vonult eleinte békésen a táborhoz, de a megmozdulást nem jelentették be a hatóságoknál. A rendőrség könnygázt vetett be, hogy ellenőrzése alá vonja a helyzetet, a menedékkérők pedig a táborból kövekkel dobálták a tiltakozó helyieket, és azt követelték, hogy engedjék őket Athénba utazni.

Az Égei-tenger görög szigetein, Híoszon, Leszboszon, Számosz és Kosz szigetén egytől egyik túlzsúfoltak. A híoszi tábort például 1100 ember számára tervezték, de 3600 menedékkérő él ott. A kialakult helyzet miatt a helyiek is egyre elégedetlenebbek.

ENSZ: Több millió menekült gyerek nem tud iskolába járni

Az iskoláskorú menekültek többsége, világszerte mintegy 3,7 millió gyerek nem tud iskolába járni – derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A 48 oldalas dokumentumot azelőtt közölték, hogy az ENSZ-közgyűlés jövő héten New Yorkban csúcstalálkozót tart a menekültekről. 

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa azt mondta: az oktatás létfontosságú a gyerekek számára, éppen ezért különösen szükséges hozzásegíteni őket ehhez, hogy aztán sikeresek legyenek munkájukban és az életben.

"Az oktatásnak kulcsfontosságú jelentősége van abban, hogy reményt adjon a menekülteknek, legfőképpen a válságos, kétségbeejtő helyzetekben. Az iskola, a tanulás, a tudás és a különböző képességek megszerzése alapvető szükségszerűség".

A főbiztos példaként említette, hogy a menekült gyerekeknek csak mintegy fele járhat általános iskolába, szemben azzal, hogy a világban ez a lehetőség a többi gyerek 90 százaléka számára adott.

Ahogy idősebbé válnak a kiskorú menekültek, úgy romlanak esélyeik az oktatásra. Minden negyedik kamaszkorú menekült jár középiskolába, szemben azzal, hogy a világban ez az arány 84 százalékos. A menekültek egy százaléka jár felsőfokú intézménybe, főiskolára, egyetemre, míg a nem menekültek között minden harmadik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) adatai szerint.

A beszámoló előszavában Grandi hangsúlyozta, hogy egy menekült átlagosan húsz évet tölt száműzetésben. Ilyen körülmények között létfontosságú, hogy átgondolják a menekültek alapvető túlélési lehetőségeit.

Az UNHCR adatai szerint a menekültek 86 százaléka a fejlődő világ régióiban kapott elhelyezést, miközben az oktatásból kimaradó menekült gyerekek fele hét országra – Csádra, Kongóra, Etiópiára, Kenyára, Libanonra, Pakisztánra és Törökországra – jut.

Magyar Hírlap