Németország legnagyobb vállalatainak meg kell magyarázniuk Angela Merkelnek, hogy miért vettek fel 100-nál is kevesebb embert a tavalyi milliós bevándorlói körből – írja a Reuters.
A német cégek közül sokan arra hivatkoznak, hogy a német nyelv hiánya miatt a “menekültek” jelentős része képtelen bármilyen képzésben részt venni, illetve az a bizonytalanság sem segít, hogy nem tudni, kapnak-e engedélyt az országban való letelepedésre.

A Reuters felmérést végzett 30 olyan nagyvállalat körében, amelyek a DAX tőzsdeindex kosarában is benne vannak, és azt találta, hogy ők mindössze 63 “menekültet” foglalkoztatnak. Igaz, magyarázatként a cégek azt is hozzátették, hogy a felvételnél nem érdeklődnek a felvételizők múltja iránt, így nem tudják pontosan, melyik alkalmazottjuk “menekült”.

Az egyoldalúságot erősíti, hogy a 63 felvett emberből 50 a Deutsche Postnál talált munkát, főleg levélelosztó munkakörben.

Mivel a menekültkérelmet benyújtók 80%-a nem magasan képzett, olyan munkát kínáltunk nekik, amely nem igényel technikai tudást és intenzív német nyelvhasználatot – mondta a Deutsche Post szóvivője.

A kezdeti tapasztalatok alapján egyáltalán nem világos, hogy a “menekültek” miként tudnak majd segíteni a német munkaerőhiány problémáján, ami a jövőben erősödni is fog. A demográfiai helyzet miatt 2030-ig hatmillió emberrel szűkül a munkaerőpiac.

“A menekültek nem jelentenek megoldást a képzett munkaerő hiányára” – mondja a Thyssenkrupp ipari konszern vezérigazgatója.

A legtöbb német cég saját maga végzi a fiatal pályakezdő alkalmazottak képzését, akár négy éven keresztül. A szír, iraki, afgán “menekültek” alkalmatlanok ezekre a képzésekre – állítják a vállalatok. A Siemens és a Daimler indított ugyan több hónapos, képzésre előkészítő tanfolyamokat, de ez elenyésző a milliós bevándorló tömeghez képest.

Egyszerűen túl korai elvárni, hogy bevándorlók tömegeit foglalkoztassuk – mondják a német cégek. A Deutsche Telekom szóvivője legalább másfél évre teszi azt a képzési igényt, ami után a “menekültek” a letelepedési feltételeknek megfelelnek és elfogadható szinten beszélnek németül. A Telekom tervez felvenni 75 “menekültet”, de a pénzügyi és a légiközlekedési szektorban működő cégek gyakorlatilag lehetetlennek látják, hogy menekülteket alkalmazzanak. Igaz, ebben nem csak a képzettségi hiányosságok játszanak szerepet, hanem azok a szabályozói előírások, amelyek hogy a munkaerőállomány hátterének ismeretét írják elő a cégek számára.

Vannak azért olyan területek, ahol optimistábbak a “menekültek” foglalkoztathatóságát illetően. Az SAP-nál, Európa legnagyobb szoftvercégénél a képzésekben részt vevők nagyon motiváltak.

Németországban az első mérés szerint (júniusban) 297 ezer “menekült” keresett állást, júliusra ez a szám 322 ezerre, augusztusra 346 ezerre emelkedett.

Közgazdászok szerint a legtöbb “menekült” a szolgáltató szektorban helyezkedik el, jellemzően kis vállalkozásoknál, azokon a helyeken, ahová őket a szigorú német elosztási szabályok rendelik. Nyilvánvaló, hogy az alacsony képzettségű képzettséget igénylő területekre, ahol a mobilitás alacsony, hiszen a németek gyakran nem hajlandók ezekért az állásokért sokat utazni.

(Portfolió nyomán)