A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi online, a kasszák tulajdonosainak,  üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárca emlékeztetett: a szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre "átszemélyesíthetők", vagyis eladhatók, bérbeadhatók lesznek. Ehhez a pénztárgép-gyártóknak és forgalmazóknak kell módosítaniuk a már meglévő engedélykérelmüket. 

Az NGM szerint a jelenleg aktívan üzemelő 167 488 kiskassza tulajdonosa gyakorlatilag észre sem veszi majd a változást, hiszen a szoftverfrissítést a NAV szakemberei távolról, éppúgy online módon végzik el, mint ahogy a forgalmi adatok is online érkeznek a hivatalhoz. 


A hipermarketek, benzinkutak - úgynevezett számítógép alapú - nagykasszáinál viszont kétoldalú szoftverfrissítésre van szükség. A NAV automatikusan elvégzi a jelenleg 36 127 számítógép alapú pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének a frissítését, de itt az egyéb funkciók miatt nem kizárt, hogy a gyártó, forgalmazó frissítésére is szükség lehet.  

A több mint 20 ezer, online kassza használatára újonnan kötelezett vállalkozást a szoftverfrissítés nem érinti, nekik 2016. december 31-ig egy modernizált kasszát kell beszerezniük.

A minisztérium emlékeztetett, hogy 2017. január 1-jétől a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsító szalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk. A rendelet módosításán jelenleg dolgozik a gazdasági tárca.


A szaktárca hangsúlyozta: a költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi az online pénztárgép, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze, amely az ekáer-rel együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek.