Egymilliárd csillagról készítenek háromdimenziós térképet az Európai Űrügynökség tudósai a Gaia űrtávcső adatai alapján. Az előzetes eredményeket szerdán hozták nyilvánosságra a szakemberek.
A Gaia műhold az ESA projektje, 2013-ban küldték fel a világűrbe, és 2014 óta végez tudományos munkát. A szonda a Nap–Föld-rendszer gravitációsan stabil L2 Lagrange-pontjában dolgozik, 1,5 millió kilométerre a Földtől. A legnagyobb digitális fényképezőgépet vitte magával az űrbe, közel egymilliárd pixel képfeldolgozással, ezzel fotózza most a Tejútrendszer csillagait, amelyek pozíciói így nagy pontossággal meghatározhatóvá válnak. 

A Gaia első térképe, amely még 2015-ben készült el az addig gyűjtött adatok alapján

Az űreszköz most túljutott ötéves küldetésének felén, ez alatt az idő alatt pedig műszereivel egymilliárd csillag helyzetét és fényességét vizsgálta, írja az ABC News. Ezekről a csillagokról most egy katalógus készült, melyet szerdán hoztak nyilvánosságra a kutatók.

Az egymilliárd csillag a Tejút feltételezett csillagpopulációjának mindössze egy százalékát teszi ki, ezek elszórva helyezkednek el a 100 ezer fényév átmérőjű galaxisban.A felfedezéssel kapcsolatos munkák minden bizonnyal jó ideig lefoglalják majd a csillagászokat, mondta Francois Mignard, a Gaia kutatócsapatának egyik tagja.

A Gaia feladata, hogy feltérképezze a Tejútrendszer csillagainak helyzetét, erre pedig számos eszköze akad. Nem csupán a fénylő égitestek pozícióját képes megmutatni, hanem azt is, hogy milyen mozgást végeznek. Ez az az információ, ami lehetővé teszi, hogy a kutatók kiszámítsák az adott csillag távolságát a Földtől, magyarázta Mignard.

Az új katalógusban kétmillió csillag mozgásáról és távolságáról már pontos adatok állnak rendelkezésre. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, 2017 végén egymilliárd csillagról lesznek ilyen jellegű információink.

Emellett több tízezer, eddig felfedezetlen objektum megtalálására nyílhat lehetőség – köztük közeli bolygókéra, szupernóva robbanásokéra és olyan aszteroidákéra, amik egy napon akár szülőbolygónkat is veszélyeztethetik. Számos olyan csillag a tudósok látókörébe kerül, amelyek egykor másik, a miénkénél jóval kisebb csillagvárosok tagjai voltak, ám mára galaxisunk magába olvasztotta őket. Ezek tanulmányozásával a Tejút korai időszakáról és fejlődéséről nyerhetünk képet.

Ezen túl az asztrofizikusok azt is remélik, hogy az eredmények alapján többet megtudhatnak a titokzatos sötét anyag eloszlásáról és olyan kísérleteket dolgozhatnak ki, amelyekkel tesztelhetnék Albert Einstein relativitáselméletét. „A Gaia forradalmasítani fogja mindazt, amit a csillagokról és galaxisokról tudunk” – összegezte a várható eredményeket David Hogg, a New York-i Egyetem kutatója a Nature magazinnak.