Havonta átlagosan félezer bűncselekményre derítettek fényt idén az adóhatóság pénzügyi nyomozói, az esetek majdnem felében költségvetési csalásról volt szó. A feltárt 3100 ügy szereplői összesen hatvanmilliárd forintos kárt próbáltak előidézni.
Százával indítottak büntetőeljárást az év első felében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói. A Magyar Idők megtudta: hat hónap alatt több mint 3100 bűncselekmény miatt kezdtek vizsgálódásba a hatósági emberek. A jogszabálysértő esetekkel okozott kár meghaladta a hatvanmilliárd forintot. A részletekről Sárközi Alexandra alezredes, a NAV bűnügyi szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy a felderített esetek majdnem felében költségvetési csalás – vagyis például áfacsalás – gyanúja merült fel. Ezekhez az ügyekhez igen komoly összegek kapcsolódtak: a közkasszának okozott kár túllépte az 57 milliárd forintot.Többször találkoztak emellett a nyomozók csődbűncselekménnyel, gyakoriak voltak a számviteli szabálytalanságok, és sokszor indult nyomozás hamisítás miatt.

Míg korábban a kárérték alig tíz százalékát tudták visszaszerezni, mára 40 százalékra nőtt ennek aránya

A bűnüldözési munka egyik fontos mérőszáma azt mutatja meg, hogy az okozott károk mekkora részét tudta visszaszerezni a hatóság. – Ez ügyben a NAV pénzügyi nyomozói egyre jobb eredményeket mutathatnak fel – mondta Sárközi Alexandra. Az alezredes a korábbi adatokat felidézve arra emlékeztetett, hogy az évtized elején a kárérték nagyjából tíz százalékát tudta csak ingatlanok, készpénz és járművek lefoglalásával és más intézkedésekkel biztonságba helyezni a szervezet. – Mára az arány negyven százalék környékére emelkedett – közölte, majd hozzátette: az idei 3100 ügy hatvanmilliárdos kártételéből majdnem 24 milliárd forintot garantált a NAV. A növekedés leginkább annak köszönhető, hogy a pénzügyi nyomozók új szemléletet követnek azzal, hogy a legnagyobb visszaélések elkövetőire vadásznak, s igyekeznek a lehető leggyorsabban rajtaütni a tetteseken.

A NAV tapasztalatai szerint összetett visszaélési megoldások is megjelentek idehaza az elmúlt időkben, a jogsértő fogások leginkább az áfacsalási ügyekben jelentek meg. Kiemelhető ezek közül, amikor az elkövetők külföldön bejegyzett társaságokkal kísérlik meg kijátszani a hazai hatóságok éberségét. Az illegális módszer lényege, hogy a kifejezetten forgalmiadó-visszaélésre specializálódott bűnszervezetek a külföldön megvásárolt árut – magyar helyett – román, bolgár vagy horvát cég nevében szerzik be. A tételt a külföldi cég hozza be hazánkba azzal az ürüggyel, hogy a rakomány – megállás nélkül – Nyugatra megy tovább. Ebből persze csak annyi valósul meg, hogy az áru bekerül az országba, s itt dobják a piacra – természetesen adózás nélkül.

Fél év alatt mintegy hatvanmilliárd forintnyi csalást számoltak fel a NAV emberei

Szintén jellemző az internet rendszerszintű közbeiktatása. Az ilyen illegális megoldás elkövetői honi céget működtetnek, azzal vásárolnak meg különféle termékeket. A bevallásokban ugyanakkor azt tüntetik fel, hogy az árut az unió más országaiba adták tovább, a fiktív ügyletek után pedig visszaigénylik a forgalmi adót. A főként híradástechnikai, háztartási és szórakoztató elektronikai cikkekből álló rakományok persze nem hagyják el hazánkat. A módszer annyiban mondható újszerűnek, hogy az áfacsaláshoz felhasznált termékeket végül dobra verik az interneten.

Az utóbbi időben leleplezett áfacsalásoknak még egy lényeges jellemzője van. Nevezetesen az, hogy az elkövetők igyekeznek több lábon állni. Ezalatt azt kell érteni, hogy az illegális körök egy időben vesznek részt több különböző jogsértő ügyletben. A forgalmiadó-visszaélésekből származó pénzek így anyagi alapját adhatják például hitelezési csalásnak vagy az uniós támogatások törvénysértő igénybevételének.