Hétértékelő. Kiszelly: Merkel elmagányosodott, a hátországa is elfogyott
A déli államok nem kérnek a neoliberális megszorító gazdaságpolitikából, a keletiek pedig a migránskvótákból – mutatott rá a múlt hét fejleményeit elemezve Kiszelly Zoltán politológus.

Angela Merkel magányos, elszigetelődött Európában, ez derült ki az elmúlt hetekben, amikor végiglátogatta a tagállami vezetőket, legutóbb a visegrádi négyeket, hivatalosan a Brexit miatt – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Összegzése szerint a déli államok nem kérnek a neoliberális megszorító gazdaságpolitikából, a keletiek pedig a migránskvótákból, ráadásul a kancellár hátországa is elfogyott, a legújabb felmérések szerint egyre elégedetlenebbek Merkellel a németek. Ezzel magyarázható, hogy jövő tavaszra halasztotta a döntést arról, elindul-e ismét a kancellári székért. Ráadásul Ausztria részéről is egyre nagyobb a nyomás rajta, ami azonban leginkább annak tudható be, hogy a koalíciós pártok félnek a megismételt államfőválasztáson a szabadságpárti jelölt várható sikerétől, ezért korábbi véleményüket meghaladva, nekiálltak szidni ők is a merkeli menekültpolitikát. Aggódásuk amúgy jogos, hiszen ha az október 2-i voksoláson a Szabadságpárt szerzi meg az államfői posztot, akár fel is oszlathatják a parlamentet, márpedig a népszerűségi indexek alapján egy megismételt törvényhozási választáson jóval kevesebb mandátumot szereznének, elveszíthetik a kormányrudat is.

Eközben Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a V4-ek világos politikai alternatívát kínálnak a Soros kottájából játszó Merkellel szemben, a határvédelmet, a schengeni szabályok betartását – értékelte a magyar kormányfő által pénteken bejelentett javaslatokat az elemző. Kiszelly kiemelte ennek kapcsán Beata Szydlo lengyel kormányfő nyilatkozatát is arról, hogy a menekülteket helyben kell segíteni. Ami az újabb magyar határkerítés bejelentését illeti, a politológus szerint ez is azt jelzi, hogy Orbán Viktor nem hisz a török-uniós megállapodásban. Ezt erősíti, hogy Erdogan résnyire nyitotta a zsilipet, már százával engedi tovább a migránsokat, a görögök pedig csak „továbbpasszolják” őket. Vagyis indokolt a felkészülés az újabb, a tavalyihoz hasonló bevándorlási rohamra. Megjegyezte, eközben a németek már az oroszokkal való háborúskodásra készülhetnek, erre utalhat, éppen mostanában szivárgott ki egy terv arra vonatkozóan, hogy krízishelyzet esetén lefoglalhatják az agrárgazdaságokat. Mindez aggodalomra ad okot – véli a politológus.

A Nézőpont Intézet elemzése szerint még az ellenzéki szimpatizánsok fele is a kormány határvédő politikáját támogatja, és nem kérne a brüsszeli kényszerbetelepítésből. Ennek kapcsán Kiszelly megerősítette, a hazai baloldal továbbra is csapdahelyzetben van, a távolmaradásra buzdít a kvótareferendumon, miközben passzivitással nem lehet kijutni egy ilyen szorult szituációból. Ráadásul ha ismét feldühödött migránsok rázzák majd a déli határkerítést, akkor azok a balosok, akik nem gyűlölik Orbán Viktort, nemmel szavazhatnak majd.

A Jobbik pedig elfogadta a régi bölcsességet: ha valamit nem tudsz megakadályozni, próbálj meg az élére állni. Ők október 3-át várják, hogy előjöjjenek a „valódi nemzeti konzultációval”, de nem valószínű, hogy a népszavazás után nagyobb kommunikációs terük lesz, mint most.

Dobolyi Alexandra volt MSZP-s EP-képviselő moldovai nagykövetté tervezett kinevezése, illetve a „hasonló megbízások” kapcsán Kiszelly arról beszélt, ezek igazolhatják, hogy tényleg működik a nemzeti együttműködés rendszere, s azt üzenik, a nem destruktív, valódi szakmai teljesítményt nyújtó személyekre szükség lehet. Az érintettek részéről pedig annak felismerése magyarázhatja a stallumok elfogadását, hogy vélhetően 2018-ban sem lesz kormányváltás.

A Bayer Zsolt lovagkeresztje miatt kialakult helyzetet úgy értékelte, ez vihar egy pohár vízben, a baloldali holdudvaron nem sugárzik túl.