A magyar középpályást többen vádolják azzal, hogy csak anyagi megfontolásból távozik a Közel-Keletre, de az igazság máshol keresendő.
– Az Al-Wahda már az Eb előtt bejelentkezett értem, vezetőedzője, Javier Aguirre mindenáron a csapatában akart látni. Az ajánlat mesés volt, de elsőre visszautasítottam. Abban bíztam, hogy egy sikeres Eb-szereplést követően valamelyik nívós bajnokságba igazolhatok, a célom a Bundesliga volt – nyilatkozta Dzsudzsák Balázs.
Sajnos azonban elmaradt a várt érdeklődés. A középpályás nem tudja, hogy ennek okai magukban a játékosokban, esetleg a menedzsment tevékenységében vagy a magyar futballban keresendők.
– Bő egy hete mégis felcsillant a fény az alagút végén, Németországból kértek engedélyt arra, hogy tárgyalhassanak a klubbal. Addigra már eldőlt, hogy a Herthába nem mehetek, mert a berliniek nem tudják kifizetni a vételáramat. A fizetésemről szó sem esett, de Palival való kapcsolatom tekintetében azzal nem lett volna gond. A Schalke és a Leverkusen került képbe, ám miután eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne a Bajnokok Ligájában pályára lépni, szerda este felhívtak, hogy nem sikerült megoldást találniuk.
Az utolsó európai lehetőség az Olympiakosz lett volna, mely 500 ezer eurót ajánlott egy évnyi kölcsönjátékért, ám a Bursaspor elnöke ezt visszautasította.
– Ez érthető, ott hevert előtte az Olympiakosz fél-, és az Al-Wahda hárommillió eurós ajánlata. Már nem akartam tovább várni. Amikor eldőlt, hogy az eddigi lehetőségeim kútba estek, rájöttem, hogy még örülhetek is neki, hogy van egy klub, amely ennyire ragaszkodik hozzám.
Az igazolása miatti kritikákra is reagált Dzsudzsák.
– Nem volt más választásom. Illetve mégis: maradhattam volna Bursában további három évet, de ezt egyik fél sem akarta. Nem arról szól a történet, hogy volt hat, szakmai szempontból remek ajánlatom és én a hetediket, az anyagilag vonzóbbat fogadtam el, hanem arról, hogy egy konkrét megkeresés volt.
0 Megjegyzések