Legalábbis erre a következtetésre jutott egy friss amerikai tanulmány, ami szerint a nemi indentitás nem különíthető el az ember biológiai nemétől, írja a The Daily Wire.
A kutatást végző Paul R. McHugh és Lawrence S. Mayer professzorok többek között a következő kijelentéssel indítják a tanulmányt: “Megvizsgálva a biológia, a pszichológia és a társadalomtudományok eredményeit, kijelenthető, hogy a nemi identitással és a szexualitással kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott állításokat nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.”

A kutatók szerint “azt a hipotézist, mely szerint a nemi identitás az emberi lények belső, fix tulajdonsága, ami független a biológiai nemtől – tehát, hogy az adott személy lehet egy ‘női testben élő férfi’, vagy ‘férfi testben élő nő’ – nem támasztja alá tudományos bizonyíték”.

A kutatás különös hangsúlyt fektetett a transzneműségre, és a transzneműség koncepciójának fiatalokra való ráerőltetésére, megállapítva, hogy a legtöbb tizenéves kinövi a nemi identitással kapcsolatos zavarait.

Persze akkor, ha a tévképzetek erősítésére nem érkezik olyan drasztikus külső nyomás, mint a pubertáskort gyógyszeres úton késleltető, vagy hormonkezelések, esetleg sebészi beavatkozás, nemváltoztató műtét.

McHugh és Mayer a lehető leghatározottabban óva int ezek fiatalkori alkalmazásától, főleg azért, mert kirívóan kevés bizonyíték van rá, hogy az ilyesfajta módszerek bármiféle pszichés javulást eredményeznének az alanyok esetében.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a magukat transzneműként meghatározó fiataloknak csupán elenyésző hányada őrzi meg ezt az identitást huszonéves, vagy felnőtt korában. Épp ezért aggasztónak tartják, hogy a “gender-nonkomformista” fiatalok esetében egyre több esetben tapasztalható a már említett beavatkozások mértékének növekedése.

Hozzáteszik: “Nincs alapja annak, hogy minden gender-atipikus (…) viselkedést mutató gyermeket bátorítani kellene arra, hogy transzneművé váljon.”

A két szakember arra is rámutat, hogy a transzneműséget erőltető mozgalmaknak hála sok gyermek visszafordíthatatlan fizikai és mentális károkat szenved a túl korai beavatkozások miatt. Ezeket a módszereket a kutatók szerint túl korán javasolják és alkalmazzák a gyerekek esetében, ami “érthetetlen és aggasztó”.

McHugh júniusban már egyszer kivívta a transznemű lobbiszervezetek haragját, amikor kijelentette, hogy akik segítik és propagálják a transzneműség tévképzetét, “az őrülettel kollaborálnak”.

A professzor továbbá kijelentette: “Az ember azt gondolná, hogy a szexuális identitásnak nincs biológiai, vagy fiziológiai alapja, több bizonyítékkal hozakodnának elő, hogy meggyőzzenek másokat. De ahogy elnézem, jelenleg egy mély elfogultság tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy a természet szabadon alakítható.”

Mayer sem lehet kisebb szálka a transznemű érdekképviseletek szemében, pláne, hogy a tanulmány ajánlójában így fogalmaz: “(A munkámat) az LMBT közösségnek ajánlom, mely a teljes társadalomhoz képest aránytalanul sok mentális problémával küzd. Módot kell találnunk rá, hogy enyhítsük a szenvedéseiket.”