Vona Gábor abban bízik, hogy a Jobbik lelke egész Magyarország lelke lesz
A néppártosodás hídépítés a Jobbik és a társadalom között – mondta lapunknak Vona Gábor pártelnök, aki szerint ezzel nem veszítik el a törzsszavazóikat sem. A politikus a folyamat részének tekinti soltvadkerti értelmiségi találkozójukat.

„Semmi meglepő nincs a soltvadkerti értelmiségi találkozónkban, minden párt szervez ilyen eseményeket, tehát mi is. Nagyon jól sikerült a rendezvény, örültem a hozzászólásoknak” – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor megkerestük a hét végi rendezvényük kapcsán. Kérdésünkre, hogy elhangzottak-e a Jobbik politikáját és személyesen őt bíráló felszólalások, közölte, voltak kritikus mondatok, „de nem a cinikus fajtából, hanem konstruktív éllel”. Szerinte a Jobbik néppártosodásához nagy szükség van az ilyen találkozókra, ez hídépítést jelent a párt és a társadalom azon részei között, akiket eddig nem tudtak megszólítani. „Ilyen volt eddig az értelmiség is. Nemcsak a törzsbázisunkhoz kell ugyanis szólnunk, hanem nyitnunk kell azok felé, akikkel eddig nem sikerült harmonikus és termékeny kapcsolatot kialakítani” – folytatta. Úgy véli, ezzel nem fogják az eddigi törzsszavazóikat sem elveszíteni.

A Jobbik néppártosodása politikai értelemben a szélsőjobbról középre húzódást jelenti, azonban jobbközépen ott áll a kutatások szerint most is nagyon erős Fidesz. Adódik a kérdés, miért gondolják, hogy sikeresek tudnak lenni a kormánypárttal szemben. Felvetésünkre Vona kijelentette, ezek politológiai kategóriák, „már túlhaladott dolgok, történelmi fogalmak”. „Ma már keveredik a baloldali, jobboldali és liberális gazdaságpolitika is, tehát ilyen értelemben nem is lehet politikai oldalakról beszélni. Nekünk az a dolgunk, hogy felülemelkedjünk ezeken a kategóriákon, megszólítsunk minden szavazót, akármelyik pártra is voksolt korábban, de azokat is, akik a pártpreferenciájukat tekintve bizonytalanok” – magyarázta a pártelnök.

Kitért arra is, hogy a 2018-as választások megnyeréséhez a százhat egyéni választókerületből minél több mandátumot meg akarnak nyerni. Értékelése szerint erre meg is van az esélyük, hiszen – mint rámutatott – a tavaly áprilisi tapolcai időközi választáson győzni tudtak. Ez azt is bizonyítja, hogy éles politikai helyzetben nem biztos, hogy olyan eredmény születik, amely az országos közvélemény-kutatásokban szerepel – vélekedett.

Arról is érdeklődtünk a pártelnöktől, miként áll a Jobbik diplomáciai nyitása az Egyesült Államok és Németország felé. „Folyamatosan dolgozunk ezeken a kapcsolatokon. A Jobbik kormányra kerülve biztonságos, élhető viszonyt kíván kialakítani Washingtonnal és Berlinnel is. Kelet felé kiválóak a kapcsolataink, így a Jobbik célja egyértelműen a nyugati nyitás” – szögezte le Vona Gábor.

„A helyzet az, hogy a Jobbik lelkét, amelyet 2006 után az én vezetésemmel adtunk ennek a közösségnek, most az én vezetésemmel vettük el” – írta Vona múlt heti Facebook-bejegyzésében. Kérdésünkre tegnap azt mondta, bízik abban, hogy „a Jobbik lelke egész Magyarország lelke lesz a 2018-as választásokon, és sikerül leváltani az Orbán-kormányt”.

Megkérdeztük


„Nem túl innovatív magatartás”

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője: Bár 2014 körül, jóval a déli határkerítés felépítése előtt volt egy fellángolása a Jobbiknak, azzal, hogy a kormány határozottan fellépett a bevándorlás ügyében, elébe ment a párt megerősödésének. Azóta a Jobbik igazából nem találja sem a hangot, sem a témát. A kissé botrányosra sikeredett tisztújításon Vona Gábor pártelnök nagy víziókat vázolt fel, amelyekről azóta sem hallani semmit. Hét végi nyilatkozata kapcsán érdemes megjegyezni, a spanyolviaszt már nem lehet feltalálni, mégis, az MSZP és az LMP mellett a Jobbik is a holdudvar építésével, egyfajta ideológiai építkezéssel foglalatoskodik, amin már régen túl kéne lenniük. Kérdéses ugyanakkor, milyen sikerrel járnak, mindenesetre nem nevezném túl innovatív magatartásnak ezeket a próbálkozásokat. (KD)

Vona Gábor abban bízik, hogy a Jobbik lelke egész Magyarország lelke lesz