Folyamatosan emelkedik a Magyarországon munkát vállaló határon túli orvosok és ápolók száma. Az egészségügyi dolgozók hazánkba irányuló migrációjának azonban most nem az a fő oka, mint a kilencvenes években, amikor teljes végzős évfolyamokat tudtak Magyarországra csábítani a kórházak.
Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai szerint – itt állítják ki az igazolást a magyar orvosok külföldi, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalásához – 2011-ben 143, két évvel később 175, tavaly pedig már 289 külföldi egészségügyi dolgozó kérte diplomája vagy szakképesítése elismerését a hivataltól. A növekedés az orvosokra, a fogorvosokra, az ápolókra és a gyógyszerészekre egyaránt igaz, az érkezők java része azonban orvos, közülük is a Romániában diplomát szerzett magyar állampolgárok vannak többségben.

Ennek elsősorban az az oka, hogy az általános orvosegyetem elvégzése után Romániában csak komoly vizsgák után lehet, vagyis sokkal nehezebb belépni a szakorvosképzésbe, és akiknek ez ott nem sikerül, azok általában Magyarországra jönnek, ahol nincs ilyen elvárás a rezidensjelöltekkel szemben – mondta a Magyar Idők megkeresésére a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi. Ezt a hozzánk érkezők szakképesítésének megoszlására vonatkozó adatok is alátámasztják: az idei első félévben diplomahonosítást kért 39 orvos közül például csak hatnak volt szakvizsgája.

Az Erdélyből távozó orvosok az uniós csatlakozás óta nem Magyarországon, hanem a magyarokhoz hasonlóan Nyugat-Európában keresik a boldogulásukat. Miután idén januártól és most augusztustól is jelentős béremelést kaptak az egészségügyiek, ez a tendencia is lassult, hiszen a román kormány az elvándorlás mérséklése érdekében hozta ezt a döntést – mondta Tar Gyöngyi. A klinikákon a kezdő orvosok kétszázezer, az asszisztensek is százötvenezer forint körüli jövedelemre számíthatnak, a mentőknél és a sürgősségi osztályokon dolgozók bére pedig elérheti a háromszázötvenezer forintot.
A Kárpátalján élőknek azonban, akik a továbbra is feszült ukrán–orosz viszony miatt amúgy is folyamatos bizonytalanságban élik mindennapjaikat, nemcsak a stabil politikai helyzet, de a fizetések is vonzók Magyarországon. A szakorvosok havi bére ott alig haladja meg a kétezer hrivnyát (ez körülbelül 23 ezer forintot jelent), a nővérek fizetése pedig nem több egy kisnyugdíjas juttatásánál – írta a Kárpáti Igaz Szó. A lap a Beregszászi Járási Kórház főorvosát idézve arról számolt be, hogy tavaly több mint százötvenen, az idei év első hat hónapjában pedig hetvenketten távoztak az intézményből, többségük Magyarországon vállalt munkát.

„Az egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlása már-már a legmagyarabb kárpátaljai város egyetlen kórházának működőképességét veszélyezteti” – jelentette ki az intézmény főorvosa, Ivan Males. A magyar hatóságok adataival ezt nehéz alátámasztani, azok ugyanis azt nem tartalmazzák, melyik országból érkezik hozzánk egy orvos vagy egy ápoló, csak azt, hogy milyen állampolgárságú és hol szerezte a diplomáját. Ezekből az adatokból csak az látszik, hogy egyetlen ukrán állampolgárságú orvos vagy ápoló sem kérte idén még diplomája honosítását, de a hozzánk érkezett szakdolgozók közül tizennégyen Ukrajnában szerezték a képesítésüket.

A magyar egészségügy a kilencvenes években volt igazán vonzó a környező országokban élők számára, akkoriban évente hat-nyolcszáz fiatal ápoló jött Magyarországra dolgozni Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A 2004-es uniós nyitás óta azonban a sokkal magasabb béreket kínáló Nyugat-Európa a munkaerő-migráció fő célpontja.