Sürgősen abba kell hagyni a digitális technika „rászabadítását” a mentálisan védtelen kisiskolásokra, mert a drogoknál is súlyosabb függőség veszélyezteti őket.
Egy amerikai édesanya félelmetes jeleket tapasztalt hatéves kisfián, akinek az iskolakezdésre ajándékozott egy tabletet, és bár csak „fejlesztő” alkalmazásokat, játékokat használhatott a gyermek, nem sokkal később olyanná vált agyi működése és viselkedése, mint egy masszív heroinistának – a döbbenetes történet, és a hozzá tartozó szakmai elemzést a nypost.com honlapján olvasható.

Természetesen az anyuka jót akart a fiának, azt tapasztalta ugyanis, hogy az iskolában egyre korábbi évfolyamoknál vezetik be a digitális oktatást (ez a megoldás szinte az egész nyugati civilizációban tendenciának számít), sőt maga a tanár ajánlotta azt, hogy a szülők vásároljanak csemetéjüknek táblagépet, mert azzal elősegítik a tanulást és a fejlődést. A kisfiú korábban imádott baseballozni és olvasni, de ez hamar megváltozott, miután az iPad, és a gyermekeknek szánt Minecraft alkalmazás beszippantotta a kisiskolás agyát, boldogtalanná, érdektelenné változtatva őt, és szinte átmeneti katatón állapotba taszította.

A Minecraft játék leírásában az szerepelt, hogy ez olyan, mint egy digitális legózás, és mivel Susan (ezen az álnéven szerepel a cikkben) kicsiként imádott legózni, gondolta ez remek alkalmazás lesz hatéves fia számára. A kicsi szépen lassan elvesztette érdeklődését korábbi hobbijai iránt, elhanyagolta a házimunkát, és szociálisan visszafejlődött. Egy éjszaka arra ment be Susan a gyerekszobába, hogy John nyitott szemmel, transzállapotban mered a semmibe, és csak nagy nehezen tért magához a pánikba eső édesanya próbálkozásainak hatására.

Dr. Andrew Doan, a Pentagon függőség-kutatással foglalkozó részlegének vezetője szerint ezen gyermekek agya olyan ingereket kap, mint egy masszív drogosé, így a viselkedésminták is hasonlóak lesznek. Növekszik a depresszióra való hajlam, az aggresszió, a kiábrándultság és az érdektelenség, összességében tehát kirántjuk gyermekünk lába alól a korábban masszívnak tűnő, szeretettel és természetközeli programokkal teli táptalajt. A kutatók 1000 „digitiálisan különösen aktív” fiatal kamaszt figyeltek meg az elmúlt 15 évben, és arra jutottak, ha egy gyermek átlépi a képzeletbeli határt, akkor a rehabilitálása nehezebb és hosszabb lesz, mint egy kemény drogosé.

Visszatérve a történetben szereplő kisfiúra, itt is pontosan ez történt. John kezelése évekig tartott, rengeteg veszekedéssel és fájdalommal járt, de 10 éves korára hellyel-közzel normális életet élhet. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről van szó, világszerte több száz millió fiatalt fenyeget a digitális függőség veszélye.

A nypost.com cikkéből derül ki az a döbbenetes statisztika is az USA-ból, miszerint 2013-ban a 8-10 éves gyermekek naponta 8 órát bámulták a digitális világ valamely termékét (okostelefon, tablet, számítógép, televízió), míg a kamaszoknál ez a szám már 11 órára rúg. Persze elég csak felszállni egy metróra, vagy buszra, és láthatjuk, hogy kortól függetlenül szinte mindenki bele van merülve az okostelefonjába, melyen pörög a Facebook, a Twitter, ömlik az információ a különböző honlapokról, és jelenleg ott tartunk, hogy jó néhány játékfejlesztő cég azzal a szlogennel reklámozza új programját, miszerint „garantáltan addiktív, sosem tudod majd abbahagyni”.

Még egy felnőtt is nehezen szembesül saját hibáival, függőségeivel, azonban egy 6-8 éves gyermek teljesen védtelen a külső behatásokkal szemben. Nekünk, szülőknek kell annak az életmentő szűrőnek lennünk, mely a különböző dolgokat akkor adagolja a gyermeknek, mikor az már elég érett ahhoz, hogy helyén kezelje az újdonságot! Különben azelőtt csinálunk kiégett „drogost” utódainkból, mielőtt még megtapasztalták volna az élet valódi szépségeit.