A rendszerváltozás, a szabadság tette lehetővé, hogy gondoljunk arra, mi történjék a határon túli magyarsággal, és a magyar nemzet egységgé kovácsolásában nagy szerepet játszottak az elmúlt években hozott törvények - jelentette ki az igazságügyi miniszter pénteken a szlovéniai Lendván.
A magyar állam már nemcsak felelősséget érez, de egyenesen "felelősséget visel" a határain kívül élő magyarok sorsáért. A határon kívüli magyar közösség fennmaradása, létezésük és az anyaországgal való kapcsolattartásuk segítése érdekében készült el először az állampolgársági törvény módosítása, majd az egyszerűsített honosítás, végül pedig a választójog külhoni magyarság számára történt kiterjesztése - emlékeztetett az igazságügyi miniszter.
"A nemzet egysége ma Európában csakis az európai nemzetek egységével közösen értelmezhető" - jelentette ki Trócsányi László. Mint hozzátette: az egység törékeny dolog, "az egységet erősítő sokszínű kulturális, történelmi örökség, valamint az európai és keresztény értékrend megőrzéséért folyamatosan küzdeni kell".
A közös értékeket veszélyeztető jelenségekkel szemben "együttesen kell fellépni és határozottan" - mondta.
A politikus ezek közé sorolta a globalizáció kihívásait, a gazdasági nehézségeket, az egyre inkább terjedő közönyt, a nem is távoli háborús konfliktusokat, a nemzetközi terrorizmust és a migrációs válságot, amelyekre "csakis közös, aktív és hatékony cselekvéssel, az egység megerősítésével találhatunk hatékony és hosszú távú megoldást".
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a közös határhoz közeli Lendván főként nem feledkezhetünk meg a schengeni vívmányokról, a belső határok nélküli Európáról és a biztonságunkat garantáló külső európai határok védelméhez fűződő kiemelkedő közös érdekünkről.
"Nem jó jel, hogy Ausztria és Magyarország határán húsz kilométeres kocsisor áll", mert az Európára nehezedő rendkívüli migrációs nyomás veszélyezteti a határok szabad átjárhatóságát - tette hozzá.
"Mi azonban ragaszkodunk a határok nélküli Európa eszméjéhez és gyakorlatához". A rossz vagy erőtlen, következetlen döntések, "a leginkább érintettek véleményét figyelmen kívül hagyó, a tagállamok egyenjogúságát és a hatáskörök megosztását, egyszersmind a tagállamok szuverenitását tiszteletben tartó szubszidiaritás elvének sérelmével történő európai döntéshozatal, a válság, illetve az ehhez kapcsolódó folyamatok lényegének megértését nélkülöző, a hatékony és hosszú távra megoldást kínáló válságkezelés elmulasztásának veszélye súlyos felelősséget ró a döntéshozókra" - fogalmazta meg.
Határainkat védeni, a biztonságot szavatolni kell, és mielőbb meg kell szüntetni a válság okait. Az európai népeknek és intézményeknek "mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsenek véget vetni a terrorizmusnak és azoknak a háborús viszonyoknak, amelyek emberek tömegeit kényszerítik arra, hogy elhagyják hazájukat és Európa felé vegyék útjukat" - mondta Trócsányi László.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: keletről a bevándorlók fenyegetik azt a keresztény Európát, amelyet Magyarország ezer éven keresztül védett, nyugatról pedig "a keresztény értékeket sajnos gyakran megtagadó vezetők azért marasztalják el Magyarországot, mert védi saját értékrendjét és ezzel védi Európát is".
Megítélése szerint nemcsak a világ és Európa, de nagy kihívások előtt áll a muravidéki magyar közösség is.
"Kritikus helyzetben vagyunk", csökken a magyarság létszáma, de az elmúlt évek közösségépítő munkájának már látszanak eredményei, a vidéki településeken ismét nagyobb érdeklődés tapasztalható a közösség iránt - tette hozzá.
"Lehetnek és vannak is magyarok és szlovének között viták, de sokkal több köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt, a múltunk is közös, jóban, rosszban egyaránt". Ha túl sokat nézünk hátrafelé, nem tudunk előre tekinteni - jegyezte meg a magyar nemzetiségi közösség vezetője.
Horváth Ferenc kitért arra, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési stratégiája "a muravidéki közösség megmaradásának egyik utolsó esélye".
MTI
0 Megjegyzések