Az amerikai lőfegyveres vérengzésekről sok esetben a tömegmédia hamis optikáján keresztül értesülünk. A 320 milliós lakosságú országban, ahol bőven 300 millió feletti a lőfegyverek száma, az összes fegyverek okozta haláleset körülbelül harmincezer évente. De ennek mintegy kétharmada öngyilkosság, a maradékon belül egy-kétezerben pedig jogos önvédelemből lelőtt bűnöző az áldozat. Az emberölések száma eközben majdnem megfeleződött az utóbbi húsz évben. A fegyverbalesetek aránya három százalék alatt van.
Orlando, San Bernardino, Fort Hood, Virginia Tech – az elmúlt évek legalább tucatnyi halálos áldozatot követelő lőfegyveres vérengzései ráirányították a figyelmet a fegyvertartás kérdésére az Egyesült Államokban. Az amerikaiak ehhez való jogát alkotmánykiegészítés garantálja, miközben mintegy 320 millió puska, pisztoly van közkézen, a washingtoni kongresszusban pedig politikai patthelyzet akadályozza a szigorítást.

Húzzatok el a gyepemről! – sziszegi Clint Eastwood Gran Torinóban a jószomszédi kapcsolatokat túl lazán értelmező seregletnek. És a nyomaték kedvéért puskát is fog rájuk. Ahogy számtalan filmben is láthattuk, az amerikai sokszor nem annyira kerítéssel és kutyával, mint inkább fegyverrel védi a tulajdonát. A krimisorozatok követői tanúsíthatják: az amerikai nyomozót gyakran az különbözteti meg az angoltól, hogy van nála pisztoly.

A bűnözőtől pedig az, hogy kérdez, mielőtt használná is. A fegyverhasználat a modern amerikai történelem szerves része, a préri, a vadnyugat meghódításának eszköze is volt az új honfoglalók részéről. A nagyvárosi életben, Al Capone, majd Kojak, Petrocelli idejében, San Francisco utcáin is betöltötte szerepét. Egy összesítés szerint csak azóta, hogy 1980-ban John Lennonnal végzett New Yorkban a gyilkosa, 1,15 millió amerikai vesztette életét lőfegyver által – ez több, mint ahányan ma Észtországban élnek.

Csak akkor húzódik el az adminisztráció, ha valakit mondjuk John Smithnek hívnak – felelte a Washington melletti, virginiai Guns & Ammo fegyverbolt eladója, amikor hat évvel ezelőtt e sorok írója megkérdezte tőle, milyen gyorsan futna át a neve a rendőrségi adatbázison, ha történetesen lőfegyvert kívánna venni az üzletben.

Volt ott olyan fegyver, amelyet már 16 éves kamasz is megvásárolhatott. Az érdeklődő egyúttal listát is kap, hova nem viheti be – a százdolláros revolvertől az ötezret kóstáló „műszerig” terjedő – stukkert: szövetségi épületbe, közparkba, egyetemre és pár egyéb helyre. Látogatásunk apropója az volt, hogy a washingtoni legfelsőbb bíróság akkor erősítette meg az amerikaiak alkotmányos jogát a fegyverviselésre az egyes államok, önkormányzatok tilalmával szemben is.

De mindig lehetne apropója. Alig múlik el év mostanság anélkül, hogy ne sokkolná a közvéleményt – a tömegtájékoztatás révén nemcsak Amerikában, de világszerte – egy-egy, legalább tucatnyi halálos áldozattal járó lőfegyveres vérengzés. Nem is említve az inkább a bulvárhírekbe kívánkozó szerencsétlenségeket, amikor a kisgyerek az éjjeliszekrény fiókjában lapuló pisztollyal akaratlanul lövi le alvó apját, vagy a bevásárlókocsiban ülve, a lábát lógatva az anyját, a retikülből emelve ki a hanyag módon ott felejtett fegyvert.

A tavalyi, San Bernardinó-i, illetve a múlt havi orlandói vérengzések – amelyek az Iszlám Állam terrorszervezethez köthetők – a washingtoni nagypolitikát is tematizálták, ami a jelenlegi választási kampányidőszakban több mint érthető. A Quinnipiac Egyetem június 21–27-i felmérése szerint az amerikaiak 54:42 arányban ugyan támogatják a fegyverekre vonatkozó jogszabályok szigorítását, de a pártszimpátiájuk függvényében erősen megosztottak ebben a kérdésben. A republikánusok felé hajlók 69:26 arányú megoszlásban ellenzik ezt, míg a Demokrata Párt szimpatizánsai 83:13 arányban a szigorítás hívei. A több mint ötmilliós tagságú Nemzeti

Lőfegyverszövetség, az ország egyik legnépesebb civil szervezete a republikánusok fontos politikai hátországát alkotja. Hasonló megosztottságot mértek akkor, amikor a közvélemény-kutatók úgy tették fel a kérdést: Vajon biztonságosabb lenne-e az Egyesült Államok, ha még több – a potenciális és tényleges gyilkosokkal szembeszállni képes – polgár viselne fegyvert? Jelenleg mintegy 320 millió lőfegyver van közkézen az országban: ez valamelyest meghaladja a teljes lakosságszámot is.

Házaspár gépfegyverrel és gránátvetővel az amerikai Nemzeti Fegyverszövetség éves kiállításán. Elrettentő erő?

Házaspár gépfegyverrel és gránátvetővel az amerikai Nemzeti Fegyverszövetség éves kiállításán. Elrettentő erő?

A puskák, pisztolyok a polgárok mintegy egyharmadánál, főleg a felnőtt férfiak egy részének kezében összpontosulnak.

Mindenesetre a szigorítást illetően a republikánus többségű szenátusban is érvényesült a papírforma: a washingtoni kongresszus felsőháza kilenc nappal Orlando után a fegyvertartás megnehezítésére vonatkozó négy javaslatot utasított el, kiváltva a Fehér Ház neheztelését.

Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje – az elbukott javaslatokon is túlmenően – azt javasolta Orlando után egy héttel: a bűnüldöző szervezetek származás szerinti szigorú nyilvántartást vezessenek a bűnmegelőzés eszközeként. Az utóbbi években nemcsak a példátlan floridai mészárlást végrehajtó Omar Mateen, de a San Bernardinó-i vagy a Fort Hood-i vérengzés elkövetői is frusztrált iszlámhitűek, dzsihadisták voltak.

Az amerikaiak első reakciója a tapasztalatok szerint, hogy az ilyesfajta támadások hírére rögtön a fegyverboltba sietnek: az Orlando utáni első kereskedési napon a két legnagyobb, tőzsdén is jegyzett amerikai fegyvergyártó közül a Sturm Ruger’s részvényeinek értéke nyomban kilenc, míg a Smith & Wessoné hét százalékkal emelkedett. Konzervatív oldalon egyre inkább nem a korlátozást, inkább a felelős fegyvertartást tartják járható útnak.

– Erőszakos bűncselekmény miatt elítélt személy legálisan semmiképpen nem juthat lőfegyverhez. Hiszen már az szövetségi bűncselekmény, ha erre kísérletet tesz. A valódi bűnözők és terroristák döntő többsége lopott, csempészett, barkácsolt, strómanokkal megvetetett lőfegyvert használ; ezek mind törvénytelen megoldások – mondja Vass Gábor, a Kaliber szakmai magazin főszerkesztője.

Szerinte az orlandói esetben is inkább a hatóságok sorozatos hibáiról, semmint a fegyvertartási rendelkezések újabb súlyos kudarcáról van szó: a 29 éves Omar Mateen kapcsán legalább ötször értesülhettek az amerikai belbiztonsági szervek, hogy erősen terroristagyanús, mégsem tettek semmit. Sőt állami engedéllyel fegyveres biztonsági őrként dolgozhatott.

– A hatósági hanyagság ellen nem lehet fegyverjogi szigorításokkal harcolni – állítja Vass Gábor. Hatékony intézkedés talán az lehetne, ha például a fegyverboltosok jelzéseit a biztonsági szervek komolyan vennék, és kötelezően azonnal lenyomoznák. A terrorelhárító szervek adatbázisainak összekapcsolása is sokkal értelmesebbnek tűnik, noha nem látványos, a sajtóban „kevésbé eladható” megoldás volna.

Sőt a másodpiaci kereskedelmet (magánszemélytől magánszemélyhez) is lehetne korlátozni, ha például a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) adatbázisában bárki, akár mobiltelefonon is, lekérdezési joggal rendelkezhetne, nem csak a kereskedők.

A felelős fegyvertartás elterjedésére és a lőfegyveres erőszak visszaszorítására járható útnak tűnik a közterületi rejtett fegyverviselés (CCW) is. A szakújságíró véleménye szerint igazi sikertörténet ez, holott minden államban, ahol bevezették, vérpatakokról fantáziáltak korábban az ellenzők, ám végül mindenhol javult a közbiztonság. A CCW-t 1987-ben, először Floridában vezették be, míg mára az ötvenből 32 szövetségi államban kaphat alanyi jogon rejtett viselési engedélyt a feltételeknek megfelelő büntetlen előéletű, jogi és lövészeti vizsgát tett polgár.

Tíz államban pedig teljesen szabaddá tették a fegyverviselést. Tizenkétmilliónál több az így kiadott engedélyek száma az USA-ban – és az engedélyesek bűnözési rátája még a rendőrökénél is alacsonyabb.

Működési elve nagyon egyszerű: elrettentés. A bűnöző nem tudja, kinél lehet fegyver, mert bárkinél lehet. Egy bolti rablásnál lelőheti a pultos, de akár hátulról egy éppen bevásárló nyugdíjas nénike is. Az elkövető ezért inkább a kisebb kockázat mellett dönt, és a tisztán vagyon elleni, de nem erőszakos bűncselekmények irányába fordul. A mészárlást sokszor annak eszkalációja előtt megakadályozzák „fegyveres jófiúk”: egyszerű civilek, szolgálaton kívüli rendőrök, biztonsági őrök.

Egyes vélekedések szerint az amerikai lőfegyveres vérengzésekről sok esetben a tömegmédia hamis optikáján keresztül értesülünk. A 320 milliós lakosságú országban, ahol bőven 300 millió feletti a lőfegyverek száma, az összes fegyverek okozta haláleset körülbelül harmincezer évente. De ennek mintegy kétharmada öngyilkosság, a maradékon belül egy-kétezerben pedig jogos önvédelemből lelőtt bűnöző az áldozat. Az emberölések száma eközben majdnem megfeleződött az utóbbi húsz évben. A fegyverbalesetek aránya három százalék alatt van.

A legsúlyosabb vérengzések

2016. június 12. Egy afgán származású amerikai támadó lövöldözni kezdett egy homoszexuálisok által látogatott szórakozóhelyen a floridai Orlandóban; 49 embert megölt, 53-at megsebesített. A 29 éves férfi a rendőrökkel folytatott tűzpárbajban maga is életét vesztette. Az Egyesült Államok jelenkori történetének legvéresebb mészárlásának elkövetője saját bevallása szerint az Iszlám Állam terrorszervezethez tartozott.
2015. december 2. A kaliforniai San Bernardinóban egy szociális központban 14 emberrel végzett és több mint húszat megsebesített egy férfi és egy nő. Az iszlamista hátterű pár elmenekült, de később agyonlőtte őket a rendőrség.
2012. december 14. A Connecticut állambeli Newtownban egy húszéves férfi 26 embert, köztük húsz gyereket ölt meg egy iskolában. A támadó végül magával is végzett.
2012. július 20. Aurora (Colorado) egyik mozijában egy Batman-film éjféli vetítésén egy 27 éves férfi 12 embert megölt, hetvenet pedig megsebesített.
2009. november 5. Texas állam Fort Hood katonai bázisán a hadsereg egy dzsihadista hátterű pszichiátere 13 emberrel végzett, 42-t pedig megsebesített.
2009. április 3. Binghamton (New York) egy középületében 13 embert lőtt le egy férfi.
2007. április 16. A Virginiai Műszaki Egyetemen egy diák 32 embert ölt meg, és 15-öt megsebesített, amihez hasonló léptékű mészárlás még nem történt amerikai iskolában.
A 2016. júniusi orlandói támadásig ez volt az USA legvéresebb tömegmészárlása.
1991. október 16. A texasi Killeenben egy férfi 23 embert ölt meg egy kávéházban, és végül magával is végzett.
1984. július 18.: A kaliforniai San Ysidro egy gyorséttermében egy férfi válogatás nélkül agyonlőtt 21 embert. A támadóval rendőr végzett.