Ötven emberrel végzett egy afgán származású, amerikai férfi június 12-én hajnalban a floridai Orlando egyik legnépszerűbb melegbárjában. Az Ipsos közvélemény-kutatást végzett a tragédia után, amiből kiderült: az emberek 71 százaléka támogatná a fegyvereladás és -tartás korlátozását. Szakértők szerint a törvényhozókat sakkban tartják az amerikai fegyvergyártó cégek és a fegyverszövetségek, amelyek a civilek félelmére építve 40 százalékkal emelték eladásaikat az orlandói tragédia óta.
Az Egyesült Államokban a szabad fegyverbirtoklás és -viselés 1791-ben lett alapvető állampolgári jog. Abban az időben a fegyverviselést az élet, a tulajdon és a szabadság védelme indokolta. A 18. században Amerikának ugyanis még nem volt hivatásos katonákból álló reguláris hadserege, ezt a szerepet a fegyverforgató civilek töltötték be.

– A 18. század vége felé vívták az amerikai függetlenségi háborút vívták, amikor 13 gyarmat önállóvá vált Nagy-Britanniától, és Egyesült Államok néven kezdett önálló hatalommá válni. Egy olyan korszak volt ez, amikor forrponton volt az amerikai öntudat kialakulása, ami manapság is hivatkozási alapként szolgál, hogy a megváltozott körülmények ellenére és közepette is lehessen a fegyvertartás mellett agitálni – magyarázta Frank Tibor Amerika-szakértő.

Sok pénz van benne

Szakértők szerint a fegyvergyártás az USA legnyereségesebb üzletágai közé tartozik.

– Nagyjából 48-50 milliárd dolláros üzletet generál Amerikában, a fegyver- és lőszergyárak 300 ezer embert foglalkoztatnak, több mint 100 ezer árusítja a fegyvereket és körülbelül 300 millió lőfegyver van a magántulajdonban. És akkor még ott vannak a lőpályák, ahol lehet gyakorolni és ahhoz megfelelő ruházat – mutatott rá Magyarics Tamás Amerika-szakértő.

Ahány állam, annyi szabály 

A fegyvertartásra vonatkozó szabályok az Egyesült Államokban nem egységesek. Floridában 18 év felett bárki vásárolhat bármilyen, a törvények által nem tiltott fegyvert, Texasban pedig akár a szupermarketek sportosztályán is lehet fegyvert kapni.

Philadelphiában olyan könnyű fegyvert vásárolni, hogy egy újságírónak mindössze 7 percbe telt egy AR-15-ös félautomata gépkarabély beszerzése, ami hasonló ahhoz, amit az orlandói vérengzés során is használtak. Bár kötelező képzést nem írnak elő a fegyvervásárláshoz, az újságíró kapott egy kupont, amellyel a helyi lőtéren egy napot gyakorolhat a gépfegyverrel.

Félnek, így vásárolnak 

Az amerikai szavazók egy része az egyre gyakoribb terrorcselekmények és lövöldözések miatt fél, mert úgy érzi, a kormány nem tudja megvédeni az embereket.
– Van egy nagyon erős érdekcsoport, amelyik a saját zsebébe kíván telepíteni számlálatlan milliárd dollárt. Ezt elérni akkor a legegyszerűbb, ha félelmet keltenek, állandóan hivatkoznak a terrorveszélyre, illetve hogy ki miért védje a saját otthonát és hogyan. Floridában például már van olyan otthon, ahol minden szobában van egy fegyver, mert hátha a másik irányból jön be a betörő – fejtette ki Frank Tibor.

Megdöbbentőek a statisztikák 

Az – inkább demokrata – szigorítás pártiak ezzel szemben abból indulnak ki, hogy megfelelő ellenőrzés mellett nem halna meg ennyi ártatlan ember. Az Amerikai Egyesült Államokban évente 3 ezer kiskorú halálát okozzák fegyverek. Minden 90. percben kórházba kerül egy meglőtt gyerek és minden ötödik kiskorú szemtanúja volt fegyveres erőszaknak eddigi élete során, legalább egyszer. Aki gyerekkorában ekkora lelki sérülést szenved, nagyobb eséllyel válik később maga is erőszakossá.

Az iskolai lövöldözések és terrorcselekmények mellett ráadásul nagyon gyakoriak a balesetek is. Az International Business Times szerint csak 2015-ben 265 gyerek okozott sokszor halálos kimenetelű balesetet játékból, otthon talált lőfegyverrel. Becslések szerint közel 2 millió kiskorú éli mindennapjait veszélyben, mert az otthon tartott, töltött fegyver nincs megfelelően elzárva.

Kié a hatalom? 

A novemberi elnökválasztás közeledtével egyre inkább kiéleződik a fegyvertartással kapcsolatos vita is. A politikusok mellett a fegyvergyártó cégek, és a fegyverszövetségek is beszálltak a küzdelembe. A belföldi keresletből és a fegyverek exportjából származó bevételek a magas profit mellett hatalmat is adnak a fegyverlobbi kezébe.

A legnagyobb és legbefolyásosabb szervezet a Nemzeti Lőfegyverszövetség, az NRA. A társulás vadászatokat és lőgyakorlatokat rendező hobbiszervezetnek indult, mára azonban több mint 5 millió tagja van, és az USA legerősebb lobbista csoportjaként tartják számon.

– A képviselők és a szenátorok egy jó részének megválasztása és újraválasztása nagyon nagymértékben függ attól, hogy a fegyverviselés pártiak hogyan szavaznak. Ez nagyon sokakat megmozgat, az amerikaiak többsége jelen pillanatban úgy gondolja, hogy ez alkotmányos jog, amit nem lehet megkurtítani. Mellette pedig egy üzleti kérdés is – magyarázta Magyarics Tamás.

Még az elnök is kevés 

Barack Obama az egyre több halálos áldozatot követelő gyilkosságok miatt többször indítványozta a fegyvertartási törvények szigorítását. Az Euronews szerint ugyanis a fegyverek 40 százalékát úgy adják el, hogy nem vizsgálják a vásárlók előéletét.
– Obamának alkotmányosan nincs olyan lehetősége, hogy a kongresszus ellenére keresztül erőltessen bármit is. Nagyon sok elnök ilyenkor a kongresszus feje fölött az emberek értelmére, érzelmére apellál, ám nagyon erős a fegyverlobbi ereje. Hirdetésekkel, különböző műsorokkal és a törvényhozókon keresztül tudja nagyon széles körben a saját álláspontját érvényesíteni. Az amerikaiak nagy része nem azt gondolja, hogy be kell tiltani a fegyvert, hanem hogy szabályozni kell a viselését – tisztázta Magyarics Tamás.

Idén júniusban négy szenátor nyújtott be szigorító javaslatokat a szenátusban, amelyek kibővítették volna az ellenőrzéseket, emellett megtiltották volna a fegyvervásárlást minden olyan személynek, aki terrorcselekményekben vett részt. A republikánus többségű felsőház végül egyik javaslatot sem fogadta el.

Pénz beszél 

Az NRA nem titkolja befolyásolási szándékát. Az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan, nyilvánosan A-tól F-ig értékeli a kongresszus tagjait annak fényében, hogy mennyire fegyverbarát a politikájuk. 2013-ban például két szigorítás párti coloradói szenátor is a fegyverlobbinak köszönhetően búcsúzhatott politikai karrierjétől. A szervezet nem sajnálta a pénzt, a két politikus megbuktatására összesen 361 ezer dollárt költött, ami körülbelül 105 millió forintnak felel meg.

A Sunlight Foundation nevű civil szervezet, amely a kormányzat átláthatóságáért küzd, kimutatta, hogy a jelenlegi republikánus képviselők 88 százaléka kapott már valamilyen pénzügyi hozzájárulást a társulástól karrierje alatt, míg a demokraták esetében ez a szám 11 százalék.

Amerikai sajtóhírek szerint az NRA a szenátus 50 tagjának fizetett azért, hogy nemmel szavazzon a szigorításra. Közülük 22 és fél millió dolláron mindössze kilencen osztoztak.

Csak az NRA működése óta több mint 36 millió dollárral támogatta a republikánus szenátorok kampányait. A társulásnál kisebb csoport, a Gun Owners of America 1998 óta 27 millió dollárt költött lobbizásra és 1990 óta közel másfél millió dollárt választási kampányra. A National Shooting Sport Foundation pedig 1,7 millió dollárt lobbizott el és 770 ezer dollárt fordított kampánytevékenységre.

Szakértők szerint a hagyományok és a politikai erőviszonyok miatt nem valószínű, hogy az USA fegyvertartási törvénye érdemben változni fog. A fegyverlobbi ugyanis már annyira beépült a politikai életbe, hogy akár a novemberi elnökválasztás eredményét is képes befolyásolni.