Míg 2010-14 között a nemzetpolitikai intézkedések a magyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi években a kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt - jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján az erdélyi Tusnádfürdőn 2016. július 20-án. MTI Fotó: Baranyi Ildikó
Ezt a célt szolgálta a szakképzés éve, a külhoni magyar fiatal vállalkozók segítése és több nagyszabású gazdaságpolitikai program – tette hozzá. Potápi Árpád János áttörésnek, az elmúlt két évtized egyik legnagyobb eredményének nevezte az első ilyen, a Vajdaságban idén elindított, 50 milliárd forintos programot, amelyet az ottani magyar politikai szereplőkkel, vállalkozókkal, a Magyar Nemzeti Tanáccsal egyeztetve dolgoztak ki.

Hasonló, 35 milliárd forintos programot indítanak be Kárpátalján, és nemsokára elkezdődik a muravidéki, illetve horvátországi magyarság gazdaságpolitikai eszközökkel való támogatása.

“Gazdaságilag kell megerősíteni a magyar közösségeket, a magyar családokat ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek jövőjük legyen, odahaza tudjanak munkát vállalni, magyar embereket foglalkoztatni” – mutatott rá Potápi Árpád János.

Kifejezte reményét, hogy a 2010 óta hozott nemzetpolitikai intézkedésekkel és gazdasági támogatással mérsékelni tudják az elvándorlást, és a gyermekvállalást is sikerül ösztönözni a Kárpát-medencei magyarság körében.

Az államtitkár megjegyezte: a Tusványosként emlegetett erdélyi rendezvénysorozat a Kárpát-medence egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhelye, ahol számos olyan gondolat született a státustörvénytől a kettős állampolgárságig, amelyből később törvény lett, vagy bekerült az alaptörvénybe.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik alapítója az idei mottó – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában – jelentését részletezte.

Rámutatott: itthon voltunk, mert a magyar identitás európai, a földrész közös kultúrájának része. Itthon vagyunk, mert nem kell a magyarságot kioktatni európaiságból, és ahhoz is joga van, hogy ne értsen egyet az aktuális divatáramlatokkal vagy azokkal az önkényeskedő, rossz válaszokkal, amelyeket az Európai Bizottság ad a mostani válságokra.

Németh Zsolt szerint a magyarok nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusok, hiszen nem rombolni akarnak, hanem építő módon részt venni a közös jövő kialakításában. Az “itthon leszünk” pedig arra utal, hogy Magyarország és a külhoni nemzeti közösségek rendelkeznek egy, a közép-európai összetartozásról és keresztény Európáról szóló jövőképpel, amelyet meg akarnak valósítani – mondta a külügyi bizottság elnöke.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke rámutatott: a szabadegyetem “polgárai” Európa elmélyülő válságára keresnek választ, ami pedig a nemzetpolitikát illeti, továbbra is úgy vélik: az autonómia a megoldás. Az EMNP politikusa szerint a transzilvanizmus gondolata reneszánszát éli, ehhez próbálnak román szövetségeseket találni.

Tárnok Mária, a Tusványost több mint negyed évszázada szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: idén 24 előadói sátor több száz programja közül válogathatnak a résztvevők, a vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozat gazdag programkínálatának kialakításához pedig 34 partnerszervezet járult hozzá.

MTI