A terrorveszélyt értékelte és az Unió migrációs szándékairól mondta el véleményét Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. HANGANYAG!
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Párizs és Brüsszel után Nizza vélhetően nem a legutolsó a véres terrortámadások sorában, s a helyzeten az sem változtat, ha az európai vezetők újra és újra megható részvétüzeneteket küldenek az éppen érintett országoknak. Egyetlen életet sem tud visszaadni a részvét, de sok életet óvhatna meg, ha végre tennének is valamit az illegális migráció megállításáért. E helyett azonban még most is a bevándorlók kvóta szerinti elosztásáról álmodoznak, és büntetnék azokat, akik nem kérnek ebből. Magyarország továbbra is ezek közé tartozik, s nem is szándékozik változtatni alapállásán.

Rogán Antal a nizzai terrorcselekményt megdöbbentőnek, megrázónak és felháborítónak nevezte. Hozzátette: aki azonban nyomon követte az iszlám világban az elmúlt 10-15 évben zajló történéseket, láthatta, hogy viszonylag gyakoriak az ilyen típusú terrortámadások. A miniszterelnök kabinetfőnöke úgy véli, Európának most már szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a fokozódó illegális bevándorlás és a terrorveszély együtt jár.

Éppen ezért a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy a részvétnyilvánítás és a megdöbbenés után Brüsszelben el kellene gondolkodni azon, hogy meg kell állítani a bevándorlást, és ehhez radikálisan meg kell változtatni a jelenlegi, hivatalos, a bevándorlást ösztönző európai menekültpolitikát.

Nyugat-Európának nem sikerült integrálnia a bevándorlókat

A fideszes politikus kiemelte: a párizsi merényletek elkövetőinek szinte mindegyike illegális bevándorló volt. Nagyon nehéz kiszűrni őket, mert hamis okmányokat használnak, vagy kihasználva az óriási bevándorló tömeget, be sem vallják a személyazonosságukat. A terrorcselekmények előkészítése, az ő támogatásuk a helyben élők részéről arra mutat rá, hogy Nyugat-Európának nem sikerült integrálnia a bevándorlókat, ezért nem többet kell behozni, hanem meg kell állítani a migrációt. Európa jelentős részében az emberek már szembefordultak a bevándorlással, a brüsszeli hivatalos politika azonban úgy tűnik, nem akarja meghallani az emberek hangját, tette hozzá a miniszter.

Rogán Antal hangsúlyozta: egyelőre az uniós tagállamok közül Magyarország az első, ahol a kormány hajlandó figyelembe venni az emberek véleményét, ezért kerül sor október 2-án népszavazásra.
Migránsok a szerb-magyar határ közelében kialakított táborban, Horgosnál 2016. július 16-án. MTI Fotó: Molnár Edvárd
A politikus beszélt arról is, hogy a német tapasztalatok azt mutatják, az utóbbi időben érkezett bevándorlók kevesebb mint két százaléka dolgozik, ami teljesen sikertelen integrációt jelent. Rogán Antal leszögezte: mindazt, ami ezzel együtt jár – a szociális problémák, a növekvő bűnözés, a nők veszélyeztetése, a terrorfenyegetettség növekedése – a brüsszeli hivatalos menekültpolitika egy kötelező kvóta szerint szétosztaná az Európai Unióban.

Azokat a tagállamokat, amelyek befogadnának menekülteket, jutalmaznák – tízezer eurót, vagyis a magyar átlagfizetés hússzorosát adnák menekültenként. Ezt a pénzt pedig épp a közép-európai országoktól, az agrártámogatásokból, a gazdáktól vennék el. Azokat pedig, akik nem akarnak bevándorlókat befogadni, Brüsszel jelentős összeggel, bevándorlóként közel 70 millió forinttal büntetné.

A magyar határon nem szűnt meg a bevándorlók nyomása

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar határon nem szűnt meg a bevándorlók nyomása, annak ellenére, hogy áll a kerítés és Magyarország az európai határok egyik legerősebb őrzője, “nálunk lehet a legnehezebben átjutni a határon”, folyamatos a próbálkozás.

Jelezte: azokat, akiket a határtól nyolc kilométeren belül elfognak, visszaviszik a befogadó pontokhoz, a kerítésen túlra, de még magyar területre. Ez megfelel az európai normáknak, Ausztria is ugyanezt teszi. A menedékkérelem benyújtásának van hivatalos módja, de az érkezők kilencven százaléka nem jogosult a kérelem beadására sem a magyar törvények, sem az európai jogszabályok szerint – fűzte hozzá.

A külföldre utazók vegyék komolyan a figyelmeztetéseket

A miniszter a külföldre utazó magyarokat a kormány nevében arra kérte, hogy vegyék komolyan a figyelmeztetéseket, és szükség esetén keressék fel a konzuli szolgálatokat. Hangsúlyozta: egész Európában, különösen azokban az országokban, ahol sok a bevándorló, jelentősen megnőtt a terrorfenyegetettség.

Forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság, MTI