Az ATV-nek nyilatkozó szakértők megegyeznek abban, hogy doktrínaváltásra van szükség a terrorizmus elleni küzdelemben, mivel a megelőzés és elhárítás hagyományos módszerei csődöt mondtak az új típusú, úgynevezett önszerveződő, individuális terrorizmussal szemben. Magyarországon is több olyan személyről tudnak a hatóságok, akik valamilyen módon kapcsolatba hozhatók terrorszervezetekkel.

„Szörnyű szakmai hiba történt Nizzában, aminek az egyik oka a futball Európa-bajnokság sikeres levezénylése utáni fellélegzés. Pedig a francia nemzeti ünnep talán még alkalmasabb volt arra, hogy a terroristák meggyalázzák Franciaországot” – mondta az ATV Start című műsorában Cseri Ferenc biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az úgynevezett önszerveződő, individuális terrorista-típus új fejezetet nyitott a terrorizmus elleni küzdelemben.

Az ilyen személyek általában nem kapcsolódnak terrorszervezethez, a világhálón terjedő dzsihadista propagandából inspirálódnak: módszereket, eszközöket, ötleteket kapnak, hogy hol, mikor, mivel célszerű lecsapni az „ellenségre”, és mivel a hatóságok számára láthatatlanok, szinte lehetetlen a felderítésük. A szakértő úgy látja, ha az illető olyan, gyengébb pszichikumú, „elborult elme”, mint a 12 éves korától pszichiátriai kezelés alatt álló nizzai elkövető, akkor szinte biztos, hogy a dzsihadisták befolyása alá kerül.

Velük szemben tehetetlen a hagyományos felderítés, ezért Cseri Ferenc szerint teljesen új felderítési szisztémát kell kidolgozni, amelynek a megnövekedett létszámú gyanús személy ellenőrzése az egyik legnehezebb eleme.

Továbbá, sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tömegrendezvények helyszíni biztosítására, mert – ahogy a nizzai tragédia kapcsán is láttuk – egy rosszul mérlegelt szakmai döntés könnyen katasztrófához vezethet.

Hatott a propaganda

Az Iszlám Állam internetes propagandája nélkül ebből a férfiből valószínűleg sosem lett volna terrorista – állította a szakértő, és ennek kapcsán Magyarország fenyegetettségét is megemlítette. Mint mondja, hazánkban is törték már fel dzsihadista hackerek felsőoktatási intézmények honlapjait, hogy az ott tanuló muszlim diákoknak tudják „nyomni” a propagandájukat. 
A kormányt is megtámadták

Korábban már írtunk róla, hogy a migránskrízis kirobbanásával párhuzamosan érzékelhetően emelkedett a hazánk kormányzati szerveinek internetes felületei elleni, célzott kibertámadások száma, amelyek egy része konkrétan az Iszlám Államhoz köthető hacker-csoportok számlájára írható.

Eddig a Honvédelmi Minisztérium mellett a kül- és a belügyi tárca volt kénytelen a Nemzeti Kibervédelmi Intézet segítségét kérni.

A támadások fajtáit tekintve 2015-ben weboldalrongálásból volt a legtöbb, amelyek egy része az Iszlám Államot támogatók tevékenységéhez köthető, de 90 százalékban nem képzett szakemberek végzik, hanem úgynevezett „pizsamás hackerek”. A maradék 10 százalékban célzott támadások zajlanak. Mindkét elkövetési típus általában kártevők bejuttatásával történik, amelyből csak a tavalyi évben több mint 5 ezer volt Magyarországon.

Az Iszlám Állam hackerek által terjesztett propagandájának magyarországi próbálkozásairól korábban a halainfo.hu is beszámolt.

A lap a Bács-Kiskun megyei Zsana község feltört honlapján az Iszlám Állam egyik harcosát találta, alatta a következő felirattal: I love IS.

A feltöltött üzenet forráskódjában szereplő Youtube link egy fotókból összeállított fotómontázst tartalmazott, alatta egy arab nyelvű dallal, amelyből többször ki lehet hallani a „dzsihád” szót.

Itthon is vannak terrorgyanús személyek

A hazai terrorfenyegetettséggel kapcsolatban az ATV Start című műsorában Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke kifejtette, hogy jelenleg nincsenek olyan információi a magyar hatóságoknak, amelyek azonnali terrorfokozat-váltást indokolnának. Ettől azonban még a tömegrendezvények fokozott kockázatot jelentenek, hiszen mostanában ezek a célpontjai az újkori terrorizmusnak.

Molnár szerint is doktrínaváltásra van szükség a terrorizmus elleni küzdelemben, mivel az európai országok titkosszolgálatainak és rendőrségeinek hagyományos együttműködési formái és módszerei ma már nem elégségesek az olyan magányos vagy radikalizálódott és fanatizált elkövetőkkel szemben, akik nem tagjai ismert terrorszervezeteknek.

A békés civilek elleni támadások megelőzésének egyetlen esélye az információ időben való megszerzése – tette hozzá a bizottsági elnök.
Nem vagyunk elsődleges célpont

Mint elmondta, Magyarország nem elsődleges célpont a terroristák számára, így olyan előkészített cselekmény, amilyen Brüsszelben vagy Párizsban történt, a „józanész szabályai szerint nálunk nem elképzelhető”. Ugyanakkor azok a típusú öngyilkos merényletek, amelyeket nem bombával hajtanak végre, hanem a mindennapi életben pozitív célokra használt eszközökkel, lényegében kiszűrhetetlenek – állította Molnár.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban konkrétan hány terroristagyanús személyt tartanak nyílván, a szocialista politikus nem tudott pontos adattal válaszolni, de azt elárulta, hogy több olyan személyről tudnak a hatóságok, akik valamilyen módon kapcsolatba hozhatók terrorszervezetekkel.