A legtöbb régész és történész egyetért abban, hogy az emberi civilizáció mindössze 10-12 ezer évvel ezelőtt alakult ki. Ennek ellenére számos kutató hívta fel a figyelmet a jóval korábbi, fejlett civilizációkhoz köthető leletekre és egyéb bizonyítékokra, melyek akár több millió évvel korábbra nyúlnak vissza.
Köztük van Dr. Alexander Koltypin geológus és a Moszkvai Ökológiai és Politológiai Nemzetközi Független Egyetem Természettudományi Kutatóközpontjának igazgatója.

Koltypin ősi földalatti szerkezeteket elemzett az egész Földközi-tenger térségében és hasonlóságokat azonosított, ami arra a következtetésre vezette, hogy a területek egyszer egymáshoz kapcsolódtak. Továbbá a struktúrák eróziója, az anyagi összetétele valamint a geológiai adottságai és a történelmi változások a régióban arra utalnak, hogy ezeket egy fejlett civilizáció építette több százezer vagy millió évvel ezelőtt.

A régióban dolgozó régészek általában úgy datálják a helyszíneket, hogy megnézik a településeket, melyek felettük vagy a közelükben helyezkednek el. De ezeket a településeket egyszerűen a már meglévő, történelem előtti struktúrákra építették, mondta Koltypin.

“Amikor megvizsgáltuk a szerkezeteket, egy pillanatig sem volt számunkra kétséges, hogy sokkal idősebbek, mint a kánaáni, filiszteusi, héber, római, bizánci és más városok, települések romjai, melyek rájuk és köréjük épültek,” – írta a honlapján. (1)

Felmászott egy közel 400 méter magas dombra közel Hurvat Burgin romjaihoz az Adullam Grove természetvédelmi területen Izrael központi részén. Ahogy végignézett a helyszínen, hasonló érzés fogta el, mint amikor felkapaszkodott Cavusin település sziklájának tetejére Törökországban.

“Személy szerint ismét meg voltam győződve, hogy ezek a négyszögletes bemélyedések ember alkotta föld alatti szerkezetek, és a megalitok szétszórt törmelékei egy föld alatti és felszíni megalitikus komplexum részei, amelyet megnyitott az erózió több száz méteres mélységbe.“

Erózió és hegyképződés

A feltételezett komplexum nem minden része található a föld alatt. Vannak, amelyek jóval a felszín fölé kerültek a történelem során végbement geológiai elmozdulások miatt – például az ősi sziklavárosok Kappadókiában, Törökországban.

Egyes részei a Földközi-tenger alatt találhatók, melyeket a part menti struktúrák jeleznek.

Közép- és Észak-Izraelben és Közép-Törökországban Koltypin becslése szerint a helyszíneket felfedte egy több száz méteres eróziós vágás a földbe.
“Becsléseim szerint ilyen mélységű erózió nehezen alakulhatott ki kevesebb mint 500 ezer és 1 millió év alatt,” – írta.

Azt feltételezi, hogy a komplexum részei egy alpesi orogenezis (hegyképződés) eredményeként kerülhettek a felszínre.

Az építőanyag összetétele egy helyszínen Antalyában, Törökországban, amit Koltypin a “Jernoklejev helyszínnek” nevez szintén 500 ezer és 1 millió éves a becslése alapján.

A régészek a Jernoklejev helyszínen az ember alkotta szerkezeteket a középkorra datálják. De Koltypin szerint az anyagok jóval korábbi időpontot jeleznek.

Amit ő rózsaszínű “cementként” azonosított, az ember alkotta kerámia töredékekben és egyéb anyagok között található a vulkáni eredetű bazaltban. Az utolsó idő, amikor egy aktív vulkán jelen volt a régióban, amely gondoskodott a bazaltról, mintegy 500 ezer és 1 millió évvel ezelőtt lehetett.

A víz alatt

A földkéreg mozgásának eredményeként a távoli korokban a föld alatti komplexum egyes részei a tengerszint alá merültek, mondta Koltypin.
“Gyakorlatilag az összes vizsgált föld alatti szerkezeten Izraelben és a legtöbb föld alatti építményen Törökországban üledékes, meszes lerakódás alakult ki széleskörűen,” – írta. A lerakódások természete arra utal, hogy a komplexum hosszú időn keresztül volt víz alatt.

Hasonló megalitok és föld alatti bejáratok

A hasonló megalitikus romok a különböző helyszíneken részei egy egyesített, hatalmas őskori komplexumnak, melyek Koltypin feltételezése szerint kapcsolatot teremtettek a helyszínek között.

A több tíz tonna súlyú megalitikus blokkok úgy tűnik, hogy egy bizonyos ponton valószínűleg közvetlenül csatlakoztak a föld alatti szerkezetekhez, mondta. “Ez a körülmény adott számomra okot arra, hogy a föld alatti szerkezeteket és a földrajzilag kapcsoló romokat a küklopszi falakkal és épületekkel egyetlen föld alatti és felszíni megalitikus komplexumnak tekinstem.“

A megalitikus építmények úgy tűnik, hogy meghaladják azoknak a civlizációknak a technológiai lehetőségeit, melyekről hagyományosan azt feltételezik, hogy ők építették ezeket, mondta Koltypin. Például továbbra is rejtély, hogy a 800 tonnás megalitokat Baalbeknél, Libanonban hogyan szállították a kőbányából a jelenlegi helyükre.

A kövek egyes részeken tökéletesen illeszkednek egymáshoz cement nélkül, és a mennyezetek, oszlopok, boltívek, kapuk, és egyéb elemek úgy tűnik jóval túlmutatnak a vésőkkel rendelkező férfiak munkáján, mondta Koltypin. A vésőnyomok általában arra utalnak, hogy azok az újabb időkben épültek, amelyek csak a struktúrák bizonyos részein fordulnak elő, és úgy tűnik jóval azután vésték őket, hogy az eredeti struktúrák felépültek, mondta.

Megjegyezte, hogy a helyszínek közelében a római vagy más civilizációk által készített építmények viszonylag primitívek.

Mindez más felfedezésekkel összefüggésben fejlett történelem előtti civilizációkra utal, amire Koltypin hipotézisét alapozza.

Példának okáért ősi keréknyomokat is tanulmányozott, amelyek a Fríg völgyet keresztezik Törökországban, és arra következtetett, hogy ezek “ismeretlen özönvíz előtti járművek” nyomai, melyek több millió évvel ezelőtt kövesedtek meg.

A hagyományos legendákat gyakran elutasítják, hogy azok csupán mítoszok, melyek szintén sokat elárulnak a régióban egykor élt őskori civilizációkról.