A nizzai merénylet nem a semmiből jött: a Francia Riviérán működik az Iszlám Állam legnagyobb toborzóhálózata. A luxusszállók mögötti bevándorló-negyedekben forr az elégedetlenség.
Cannes, Nizza, Antibes, Monaco: ezek a tengerparti városok a múlt századforduló óta a globális felső tízezer nyaralóhelyei. A Francia Riviéra leginkább emblematikus pontja Nizza 7 km hosszú, pálmafákkal szegélyezett tengerparti korzója, a Promenade des Anglais, Európa egyik legszebb utcája – ezen hajtott végig teherautójával Mohamed Lahouaiej Bouhlel, a 84 halálos áldozatot követelő iszlamista merénylet elkövetője. A híradók felvételein a letakart holttestekkel teli korzó hátterében látni lehetett a Riviéra leghíresebb luxusszállodáját, a kupolás Hotel Negrescót.

Mi köze az orosz milliárdosok, angol lordok és Michelin-csillagos éttermek világához az iszlám radikalizmusnak? A Francia Riviéra a nagyvárosok, Párizs, Marseille és Lyon után Franciaország legnagyobb iszlám népességgel rendelkező vidéke. Ennek egyik oka, hogy a turizmus viszonylag sok munkahelyet teremt – legalábbis az ország más, munkanélküliségtől erősen sújtott vidéki régiójához képest – másrészt, a keleti bevándorlók többsége Marseille-be érkezik meg, ez a nagyváros tulajdonképpen a Riviéra kapuja. Mára a nyaralóhelyek és a szárazföld belsejében fekvő, idillikus provence-i kisvárosok, például Arles, Carpentras és Avignon lakosságának legalább egyharmada muszlim. Nizza maga is a legerősebben iszlamizálódott francia városok egyike. Hivatalos statisztikák erről természetesen nem készülhetnek a laicitására annyira büszke államban, de becslések szerint a 343 ezer lakosú tengerparti városban körülbelül 60 ezres muszlim közösség élhet.

A bevándorlók térben nagyon közel vannak a csillogó tengerparti korzóhoz, de mégis egy teljesen másik világban élnek. Bouhlel például Nizza Abattoirs nevű ipari negyedében bérelt magának lakást, miután házassága összeomlott, szemben a bezárt régi vágóhidakkal, egy jórészt muszlimok lakta bérházban a Route de Turin utcában. A franciák a bevándorlók jelentős részét Nizzában is a központtól távoli, rideg lakótelepeken helyezték el, például a város fölötti hegyekben épült Ariane-ban, ahol csupa szociális bérlakás található. Ez a környék francia besorolás szerint zone de sécurité prioritaire (ZSP), vagyis „kiemelt biztonsági zóna”, azon belül is második kategóriás, ilyenből országosan 49 van.

Ariane-ban a helyi mecset imámja azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a radikális csoportok folyamatosan próbálják becserkészni a gyengébbeket a közösségből, annak ellenére, hogy ők megpróbálnak ez ellen a lehető legkeményebben fellépni.

Ez a háttér érthetőbbé teszi a nizzai terrortámadást, ami váratlan és meglepő lehetett azoknak, akik csak a szebbik arcát ismerik a régiónak. Bouhlel esetében máig nem sikerült egyértelmű kapcsolódási pontot kimutatni az Iszlám Állammal vagy más terrorszervezettel. A francia hatóságok nyilván még hónapokig fognak dolgozni azon, hogy alig néhány hét alatt bekövetkezett radikalizációjához kellett-e eleven emberi kapcsolat, vagy tisztán netes hatásokra következett be.

Azt viszont tudjuk, hogy az iszlamisták a Francia Riviérán, és különösen Nizzában már az elmúlt években is igen tevékenyek voltak. Három korábbi eset érdemel különös figyelmet:

- 2012-ben a francia hatóságok felszámolták a „Cannes-Torcy dzsihadista sejt” nevű terrorcsoportot, amely támadásokat készített elő francia katonák ellen az ország déli részén, valamint a Párizs melletti Sarcelles-ben ketten Molotov-koktélokat dobtak egy zsidó élelmiszerüzletre. A sejtről kiderült, hogy szervezeti kapcsolatban áll a szíriai dzsihadistákkal, és több tagja a rendőrségi akció elől Szíriába menekült. Tavaly húsz lefülelt csoporttagot bíróság elé állítottak.

- Ibrahim Boudina (23) és gyerekkori jó barátja, Abdelkader Tliba (26), mindketten algériai származású fiatalok a Riviéráról, 2014-ben tértek haza Európába Szíriából. (Valószínűleg a Cannes-Torcy sejt felszámolása miatt hagyhatták el az országot két évvel korábban, Szíriában előbb a Nuszra Front, majd az Iszlám Állam soraiban harcoltak.) Boudina a menekültekkel együtt lépte át a görög határt, és találtak is nála egy pendrive-ot bombakészítési használati utasításokkal, de továbbengedték, Tlibát az olaszok fülelték le Anconában. Boudina végül hazament a Riviérára: Mandelieu-La Napoule üdülőhelyen tartóztatták le a francia kommandósok apja tengerparti luxus-apartmanházában. Kiderült, hogy Boudine egy nagyszabású merénylet előkészítésén dolgozott: a nizzai karneválon akart robbantásos akciót végrehajtani, és ehhez már a szükséges robbanóanyagot is beszerezte. A támadás rengeteg halálos áldozatot követelt volna, ha nem akadályozzák meg időben, alig két nappal a karnevál kezdete előtt. Érdemes rögzíteni: pont ugyanott tervezte ezt a támadást másfél évvel ezelőtt, mint ahol végül a teherautós merénylet történt. És Boudina egyértelműen az Iszlám Állam aktív tagja volt, akit Szíriából terrortámadás végrehajtására küldtek vissza Európába. Mintha Bouhlel azt a munkát fejezte volna be, amit Boudina félbehagyott.

- Nizzában tevékenykedett minden idők talán legsikeresebb francia iszlamista toborzóembere, Omar Omsen, eredeti nevén Omar Diaby, aki gyerekként került Franciaországba szüleivel együtt Szenegálból, a nizzai lakótelepeken nőtt fel, részt vett több rablásban, és a börtönben megtért, radikalizálódott. Ez tipikus dzsihadista élettörténet, legfeljebb annyiban különbözik a megszokottól, hogy Omar Omsen idősebb, a negyvenes éveiben jár és fekete. Omsennek elég sok nizzai fiatal muszlimot sikerült rábeszélni, hogy menjen el harcolni Szíriába, 2013-ban maga is kiutazott, és egy francia brigád vezetője lett a Nuszra Frontban. Ötven fős csoportjából legalább tizenöten nizzaiak. Omsen azóta több igen nézett iszlamista propagandavideót készített, és aktívan keresi a kapcsolatot a nyugati médiával. Idén május 29-én interjút adott a France2 újságírójának, hogy elmondja, tévesek voltak azok a hírek, hogy tavaly augusztusban elesett Szíriában, remekül érzi magát, indokoltnak tartja a franciák elleni terrortámadásokat, viszont – ez némileg meglepő – rokonszenvezik Marine Le Pen-nel, a Francia Nemzeti Front vezetőjével.

Mindezek a jelek arra mutatnak, a teherautós merényletnek vannak előzményei, társadalmi, kriminológiai és vallási háttere a Francia Riviérán – akár fennállt szervezeti kapcsolat az elkövető és terrorista csoportok között, akár nem.