Végéhez ért a hónapok óta zajló heves kampány Nagy-Britanniában – ma tartják a britek az ország EU-tagságáról szóló népszavazást. A referendumot nemcsak a szigetországon belül, hanem Európában, sőt a világon is feszülten figyelik. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a történelmi voksolásról.
Miért szavaznak?

A brit miniszterelnök egyik választási ígérete volt a brit EU tagság jövőjéről döntő referendum megtartása, ezzel próbált fellépni az euroszkeptikusok növekvő térnyerésével szemben.

A népszavazás kiírásának közvetlen előzményeként az Európai Unió állam- és kormányfőinek februári csúcstalálkozója tekinthető, amikor megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, holott Nagy-Britannia már korábban is különleges státust élvezett a közösségen belül.

A megállapodás értelmében szigorították a külföldi EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális ellátását, illetve Nagy-Britanniának a jövőben nem kell részt vennie a szorosabb uniós integrációban.

A referendumról szóló törvény 2017 végéig szabta meg a népszavazás kiírását, de David Cameron már február 20-án bejelentette: június 23-án szavazhatnak a britek az uniós jövőről.

Mivel érvelnek a kilépést pártolók?

Az euroszkeptikus tábor szerint a túlszabályozott és nem demokratikusan választott brüsszeli bürokráciával szemben csak az unióból való kilépéssel szerezhetik vissza az ország feletti tényleges ellenőrzést. Szerintük komoly problémát jelent az uniós tagországok felől érkező korlátozás nélküli bevándorlás.

Miért maradna a másik tábor?

A másik oldal azzal érvel, hogy az Európai Unióval kötött februári megállapodással Nagy-Britannia elérte a célját, és saját érdekei szerint reformálta meg az együttműködését az EU-val, a bevándorlásból pedig hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik az országnak.

A maradás melletti tábor kilépés esetén nagyon borús jövőt fest az ország számára. Becslések szerint az uniós lét évente 30-90 milliárd font (13-37 ezermilliárd forint) többletbevételt jelent, amitől elesne az Egyesült Királyság. David Cameron szerint a távozás “ugrás lenne a sötétbe”, annak minden kockázatával és bizonytalanságával.

Mi lesz, ha a kilépők győznek?

Amennyiben a brit kilépést támogatók kerülnek többségbe a népszavazáson, úgy a brit kormánynak kezdeményeznie kell a távozást. Az Európai Unió történetében nem volt még példa arra, hogy egy ország távozott volna az EU-ból. A döntés után egy kétéves kilépési folyamat indul majd meg, aminek a végén távozhatnak a britek az unióból.
Nagy-Britannia számára ugyanakkor létkérdés lenne a továbbiakban is a közös uniós piachoz való hozzáférés, ehhez viszont a szabályok 95 százalékát ugyanúgy alkalmaznia kellene, mint most. Ellenben a kilépéssel elvesztené befolyását az EU-ban, és továbbra is fizetnie kellene az uniós költségvetésbe, csaknem annyit, mint most. A távozás az előrejelzések szerint gazdasági visszaeséshez, továbbá jóléti és jövedelmi veszteségekhez vezetne.

A távozást támogató európaiak szerint a “kerékkötők” nélkül végre egységes Európai Unió jöhetne létre. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy ezzel gyengül majd az EU, mert gazdaságilag és katonailag az egyik legerősebb tagállam távozik.

A kiválással komoly folt kerülne az 50-60 éven keresztül épülő uniós integrációra is, ami felerősítené azokat a hangokat, hogy manapság már inkább dezintegráció zajlik az Európai Unióban. A népszavazás sikere ragadóssá válhat.

Hogyan hatna a távozás Magyarországra?

Mivel Nagy-Britannia nem kiemelkedő partnere hazánknak, ezért a Brexitnek közvetlenül csak enyhébb hatása lenne a magyar gazdaságra. Főként az uniós források zsugorodásán keresztül válna érzékelhetővé itthon a kilépés.

A britek távozása megváltoztatná az erőviszonyokat az unión belül is. A nem eurózónás államok stratégiailag fontos szövetségest veszítenének, amivel gyengülne az alkupozíciójuk az eurót használó országokkal szemben.

Mi lenne a kint dolgozó magyarokkal?

Akinek van munkája, nincs mitől tartania, a britek ugyanis egy kilépés esetén sem fognak tömegesen olyan alacsony presztízsű munkákat elvállalni, amelyeket jelenleg többnyire közép-kelet-európaiak végeznek. A magyarok ráadásul nem élnek vissza a jóléti rendszerrel és hozzájárulnak a brit gazdasági növekedéshez is.

Bármilyen döntés is születik, a stabilitás fenntartása lesz az elsődleges szempont, ami azt is jelenti, hogy a kint lévő munkavállalókat nem lehet majd bizonytalanságban tartani.
Mi történik, ha a maradáspártiak nyernek?

David Cameron nagy győzelmet arat. Talán ő sem gondolta volna, hogy annyira szorossá válhat a küzdelem, mint amennyire a felmérések mutatják. A maradáspártiak győzelme megnyugtatja majd a pénzpiacokat, a britek pedig továbbviszik majd februárban kiharcolt uniós reformokat. Az európaiak viszont vélhetően jó ideig nem felejtik majd el nekik az elmúlt hónapokat.

Ki fog győzni?

Az elmúlt hónapokban rendre mást mutattak a különböző felmérések: hol a maradás-, hol pedig a kilépéspártiak kerültek fölénybe. A Survation közvélemény-kutató által készített, vasárnap publikált kutatás három százalékos előnyt mutatott előbbi csoport számára, ugyanaznap viszont az Opinium közvélemény-kutató döntetlenre mérte a két tábor támogatottságát.

Az utóbbi hetekben volt olyan közvélemény-kutatás, amely a kilépést pártoló tábor tíz százalékpontos előnyére utalt, nehéz tehát előre megmondani, melyik oldal kerekedik felül a másikon.

Mikor lesz eredmény?

Ami azonban biztos: a szavazóhelyiségek csütörtökön helyi idő szerint 7 órakor nyitnak és 22 órakor zárnak, vagyis magyar idő szerint 8 és 23 óra között lesznek nyitva. 46 millió brit állampolgár vonulhat a szavazóurnákhoz.

A végeredményt az előzetes becslések szerint pénteken kora délelőtt jelentik be, ám néhány órával korábban már lehet majd következtetni a várható eredményre.