A forrongó Jupiter-szerű exobolygók komoly vízmennyiséggel rendelkezhetnek egy új kutatás szerint. Azonban a víz jelenlétét a bolygók atmoszférájában keringő felhők elrejthetik előlünk. Sokkal komolyabb aktivitás zajlik a felhőréteg alatt, mint korábban gondoltuk?
Általában véve is rendkívül izgalmas a kérdés, hogy vajon tartalmazhatnak-e vízmennyiséget, és ha igen, milyen mértékben a különféle nemrég felfedezett exobolygók.

Ilyen exobolygókról már sokról tudunk, a legújabb hírek szerint sokkal többet sikerült detektálni az utóbbi időben, mint eddig bármikor.

Ráadásul ezek egy jó része alkalmas lehet az életre, vagyis az univerzum hemzseghet az élettől. persze az élet maga elég tág fogalom. Jelenthet mikrobiológiai szintű életet, vagy fejlett civilizációt is.

A kutatók úgy gondolják, hogy a Jupiterhez hasonló nem szilárd felszínnel rendelkező gázbolygók egyfajta gőz halmazállapotú vízformát hordozhatnak magukban a felhőrétegük alatt.
Ezeket a vízmolekulákat azonban rendkívül nehéz érzékelni, mert a felhőréteg eltakarja a bolygók belsőbb szerkezetét. Ez a vízgőz 1100 Celsius fokos lehet, és az adott bolygótól függően rengeteg más anyagot tartalmazhat.

A kutatók még abban sem biztosak teljesen, hogy pontosan mit tartalmazhatnak ezek a gázóriások. van szilárd közepük? Ha igen, mi lehet ott? Elképzelhető, hogy a szilárd mag köré vízgőz csapódott ki folyékony formában?

Egyesek úgy hiszik, hogy a gázóriások közepén olyan fizikai szabályok és törvények uralkodhatnak, melyeket még nem ismerünk, és melyek lehetővé teszik azt, hogy a mag közvetlen környékén hűvösebb legyen a környezet, mint a gázóriás légkörében.
Ha ez így van, elképzelhető az is, hogy ténylegesen folyékony víz is jelen lehet ott, ami kedvező lehet az élet kialakulásához.

Egyes felvételeken megfigyelték, hogy a gázóriások légkörét borító felhők között jelentős mennyiségű vízgőz szökött fel. Ebből sejtik a csillagászok, hogy egyes óriások, így talán maga a Jupiter is jelentős mennyiségű vizet tartalmazhat.
                
A kutatók megállapították, hogy a bolygó kétszer annyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, ez forgási sebességének köszönhető, valamint magjának.

Nem látjuk a magot. A belső szerkezetre irányuló méréseink nagyon közvetettek, de csak ennyire vagyunk képesek. – nyilatkozták a csillagászok a Jupiter magjáról. Elmondható tehát, hogy rengeteg a megválaszolatlan kérdés a Jupiter magjával kapcsolatban.

Nem tudni, hogy megvan-e, van e rajta bármiféle víz, vagy mi alakulhatott ki rajta.

Egy azonban bizonyos, mégpedig az, hogy a jövőre nézve a víz és az élet jeleinek kutatása hozzá fog kötődni még szorosabban az exobolygók felhőinek és vízkészletének vizsgálatához.
a Kepler-B exobolygónak még a felhőit is sikerült rekonstruálni. Összehasonlítva a Jupiterrel látható hatalmas mérete. Egyik oldalán kevesebb felhőrendszert látni, ennek jelenleg még nem tudják az okát, de feltehetőleg időszakos jelenségről lehet szó.

Ha a víz jelen van egy bolygónk, a következő lépcsőfokban azt kell majd megvizsgálni, milyen formában van az jelen. Ezt követően megvizsgálásra kerülne az, hogy ez a víz lehetséges építőköve lehetett-e az élet kialakulásának, és ha igen, kialakult-e élet az adott bolygón attól függetlenül, hogy szilárd Föld-szerű bolygóról, vagy gázóriásról van szó.

Ebben a szakaszban fogják a kutatók azt is számításba venni, hogy ha fejlett élet alakult ki az adott égitesten, akkor bizonyára hagyott szennyeződést maga után, vagyis űrtávcsöveinkkel a légköri szennyeződések után kutatunk majd a többi bolygóm légkörében.