Nem képes megbirkózni a gyűlölet-bűncselekmények számának rohamos növekedésével Németország – írta csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményében az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet. Közben zavargások és tüntetés volt a dél-olaszországi bevándorlótáborban, ahol egy csendőr lelőtt egy afrikait.
A dokumentumba a gyűlölet-bűncselekmények körébe sorolták a menedékkérők szálláshelyei elleni támadásokat is. Az ezekre adott hatósági válaszoklépések kudarca ugyanakkor rávilágít arra, hogy a védelem azonnali növelésére van szükség, illetve független vizsgálatot kell indítani az ország rendvédelmi szerveinek körében, kivizsgálandó azok esetleges előítéleteit is – derült ki a szervezetnek az MTI-hez is eljuttatott anyagából.

Az Élet a bizonytalanságban: Hogyan hagyja cserben Németország a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait című jelentésben kifejtették, miként emelkedett 2013 és 2015 között tizenhatszorosára (63-ról 1031-re) a menekültszállások ellen elkövetett bűncselekmények száma. Általánosságban a faji, etnikai vagy vallási kisebbségi csoportok tagjai ellen rasszista indíttatásból elkövetett, erőszakos bűncselekmények száma 87 százalékkal nőtt 2013 és 2015 között (693-ról 1295-re).

“Mivel a gyűlölet-bűncselekmények száma emelkedik Németországban, foglalkoznunk kell azzal, hogy a rendvédelmi szervek régóta, jól dokumentáltan hiányosan reagálnak a rasszista erőszakra” – jelentette ki Marco Perolini, az Amnesty International EU-kutatója. “A német szövetségi és tartományi hatóságoknak átfogó stratégiákat kell alkotniuk a menekültek szállásai elleni támadások megelőzése érdekében. A legnagyobb veszélynek kitett szállások rendőri védelmét sürgősen meg kell erősíteni” – tette hozzá.

Míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerősökkel rendelkező menedékkérő és menekült azt mondta az AI-nek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Az aggodalom, amely szerint a német hatóságok nem képesek hatékonyan nyomozni, vádat emelni és ítélkezni a rasszista bűncselekmények ügyében, tulajdonképpen nem új keletű, már azelőtt is fennállt, hogy tavaly mintegy egymillió menekült és menedékkérő érkezett az országba. Ezekre a hiányosságra világított rá az a félresiklott nyomozás, amelyet a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű szélsőjobboldali csoport által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságsorozat ügyében folytattak – fűzte hozzá az AI.

A nyolc török származású és egy görög származású személy, illetve egy német rendőr meggyilkolásának ügyében folytatott nyomozás során sokadszorra sem tudták megtalálni és rögzíteni a nyomokat, amelyek a támadás mögötti rasszista motivációt támasztották alá, míg az áldozatok rokonait a rendőrség bűnözőként kezelte – jegyezte meg a szervezet.

Az NSU ügyében folytatott nyomozás kudarca nyomán több ajánlás is készült, amelyeket a német rendvédelmi szervek alkalmazni is kezdtek. Nem oldották meg viszont azt a kérdést, hogy az “intézményesített rasszizmus” hozzájárulhat ahhoz, hogy képtelenek elhivatottan azonosítani, rögzíteni és kivizsgálni a lehetséges rasszista bűncselekményeket – tette hozzá az AI.

A kudarcok közül több is arra vezethető vissza, hogy Németországban egy bonyolult rendszer szerint sorolják be és gyűjtik az adatokat a politikai indíttatású bűncselekmények ügyében, beleértve a gyűlölet-bűncselekményeket is.

A rendszer, többé-kevésbé szándékosan, szigorú feltételek szerint határozza meg, mely bűncselekményeket lehet rasszista indokból elkövetett bűncselekménynek minősíteni, és annak megfelelően kezelni. A rendőrségnek minden bűncselekményt, amely mögött rasszista indok érzékelhető, gyűlölet-bűncselekményként kell kezelnie – akár az áldozat, akár mások érzik így.

Marco Perolini kiemelte: “több tényező is arra utal, hogy a német rendvédelmi szervek köreiben intézményesített formában létezik a rasszizmus. Fel kell tennünk a kérdést, és választ is kell kapnunk rá: hogyan is történhetne valós előrelépés a rasszista bűncselekmények elleni fellépésben, ha a rendvédelmi szervek még a saját hozzáállásukat és előítéleteiket sem készek felülvizsgálni?”

“Nincs itt az önelégültség ideje, a rendvédelmi szerveknek hosszan és mélyen tükörbe kell nézniük. Teljes mértékben független, nyilvános vizsgálat keretében kell felülvizsgálni az NSU-gyilkosságban folytatott nyomozást, és általánosan el kell fogadni, hogy az intézményesített rasszizmusnak köze lehet ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek összességében képtelenek hatékonyan megbirkózni a rasszista bűncselekményekkel” – hangsúlyozta az Amnesty International EU-kutatója.

forrás: magyarhirlap.hu