Minden eddiginél részletesebb térkép készült az elmúlt évek demográfiai változásairól Európában.
A német Szövetségi Városügyi, Építészeti és Területfejlesztési Kutatási Intézet (BBSR) a 2001 és 2011 között összegyűjtött adatok alapján térképet készített arról, milyen demográfiai változásokra került sor Európában az ezredforduló óta. Bár ez elsőre kissé elavultnak tűnhet, 2011 volt az utolsó év, amikor átfogó, az egész kontinensre vonatkozó felmérés készült ezzel kapcsolatban. A térkép a települések népességének változását is mutatja, így minden eddiginél részletesebb képet adhat a témában – írja a CityLab.

Az ábrán a sötétkék foltok jelölik a népesség 2 százalékos vagy azt meghaladó csökkenését, míg az egy árnyalattal világosabb szín az 1 és 2 százalék közti, a legvilágosabb pedig az 1 százalékos vagy az alatti csökkenést mutatja. A bézs területeken ezzel szemben nem tapasztaltak jelentős változást, a piros részeken pedig éppen a népesség növekedése jelent meg (a mélyvörös a 2 százalékos és annál nagyobb növekedést, a piros az 1 és 2 százalék közti növekedést, a rózsaszín pedig legfeljebb 1 százalékot jelöl). Az országon belüli változások tekintetében különösen érdekes képet fest Törökország, Észak-Skandinávia, Írország és a Cseh Köztársaság helyzete. A térkép részletes tanulmányozásával pedig meglepő folyamatokra derülhet fény.

Fokozódó szuburbanizáció Kelet-Európában

Keleten azt láthatjuk, hogy egyes városokban – például Bukarest, Prága vagy éppen a lengyel Poznan és Wroclaw területén – a népesség 2 százalékos vagy azt meghaladó növekedése figyelhető meg. A krakkói Jagelló Egyetem földrajzi intézete szerint a keleti városok kiterjedtebbé váltak az új évezredben. A kommunista diktatúra idején egyebek közt az építőipari vállalatok saját erejének hiánya határt szabott az építkezéseknek. Ám ahogy a gazdasági sokk fokozatosan alábbhagyott, és több tőke árasztotta el ezeket a térségeket, így sok város kezdett növekedni.

Érdekes folyamatok Törökországban és Spanyolországban

Régóta ismert, hogy Európában északnyugatra irányuló migrációs nyomás tapasztalható, azonban a BBSR friss információi szerint ennél bonyolultabb a kép, és fény derül néhány mikrotrendre is. A keleti részen látható sötétkék színezés például megmutatja, hogy a térség több országában még nem értek véget a nehéz évek: továbbra is elhagyják hazájukat Albánia, Bulgária és Lettország lakosai, hogy máshol keressenek munkát, miközben Németország keleti részét – leszámítva a berlini régiót – is kék foltok takarják.

Északnyugaton növekedett a népesség, bár a folyamat korántsem egyenletes: Észak-Skandinávia például fokozatosan elveszíti lakosait, ám szerény növekedés tapasztalható a sarkvidéki partokon. A skót felföldön vannak a legkevésbé benépesített térségek Európában, ám Skócia északkeleti részére folyamatosan áramolnak a lakosok, ami valószínűleg annak a következménye, hogy az északi-tengeri olajipar Aberdeenben koncentrálódik.

Magyarországgal kapcsolatban egyébként a térkép azt mutatja, hogy – szemben sok vidéki településsel – Budapesten és környékén a népesség növekedése tapasztalható.

Rendkívül érdekes képet mutat Törökország is: az emberek vidékről a nagyobb városokba és a tengerpartra indulnak, így a népesség intenzívebben változik az egyes településeken, mint máshol.

Különleges helyzetben van Spanyolország is: az ország északnyugati részén jelentősen csökkent a népesség, ám más, korábban elszegényedett régiókban – például Murciában és a Földközi-tenger partján – növekedés tapasztalható. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a partok igen vonzóak az Európa északnyugati részén élők számára az alacsony árak és a napsütés miatt.