Immár tizennégy éve távozott az élők sorából, felesége mégis a mai napig szerelmes Hofi Gézába. Ildikó a Hot magazinnak mesélt a sorsszerű félrekapcsolásról és a színészt legjobban idegesítő dologról.
Minden egy félrekapcsolt telefonhívással kezdődött. Így került először kapcsolatba egymással Hofi Géza és későbbi felesége, Ildikó. Utólag elmondható, ennek így kellett történnie.

„Félrekapcsolt a telefon, egyszer csak a vonal túlsó végén bejelentkezett Hofi Géza. Én felsikítottam: „Hofi, a színész?” Szeretek beszélni, ömlött belőlem a szó. Később Solymos Tóni azt mondta: „Tudod, Géza ilyenkor nagyon udvariasan le szokta tenni a telefont.” Ő ehelyett meghívott az Életem bére előadására. „Micsoda? Fél tizenegykor kezdődik az előadás? Hiszen minden produkció akkor szokott befejeződni!” Aztán mégis elmentem és egy fél óra alatt beleszerettem Hofi Gézába. Én olyan szépnek láttam az izzó szemét, a mosolygó száját és magam mondtam neki, hogy fogja meg a kezem. Hiába mutogatott nekem régi színházi fotókat, hogy milyen snájdig volt, én az akkori lényébe szerettem bele, egyik percről a másikra.”

Ildikót, aki ekkor már túl volt egy házasságon, valósággal lenyűgözte a humorista szellemessége és udvarlása, valamint - meglepő módon – Hofi, korábbi feleségéhez való hozzáállása. A hosszú, súlyos betegség után elhunyt Gittiről mindig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel mesélt. A színész karaktere azonban nem csak őt varázsolta el.
„Hét évig voltunk együtt, két évig voltunk házasok. Nem tudtunk úgy végigmenni az utcán, hogy meg ne állították volna. „Művész úr!” - mondták. „Dehogy művész úr, Géza” - válaszolta. Egy falusi üzletben a boltos azt kérte, hogy nézzen körül, mi a legdrágább az üzletben, mert meg szeretné ajándékozni.”

A humorista imádta meglepni feleségét, volt amikor úgy ajándékozta meg egy parfümmel szerelmét, hogy csak három nappal később derült ki a színház melletti drogériában, hogy nem fizette ki, mert nem volt nála pénz. Egy valami volt amit Hofi utált: a porszívó hangját. „Ilyenkor mindig rálépett a bekapcsológombra, hogy megöli ez a zaj. Amikor bement a színházba, folytattam.” Ildikó elmondta: férje számára még mindig él.

„Hiába nincs jelen fizikálisan, számomra él. Én ugyanolyan szerelmes vagyok belé, mint amikor együtt éltünk, nem is tudok ránézni más férfira. Nagyon-nagyon boldoggá tette az életemet. Az ő múzeumának rendeztem be a lakást, ahol közösen éltünk. Van egy kedvenc képem Gézáról, ahhoz mindig odamegyek és megcsókolom.”