Az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a lehető legszorosabb viszonyt kell kialakítania, miután az előző heti népszavazáson a brit szavazók többsége a közösségből való kilépést választotta - jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők keddi brüsszeli tanácskozását követően.
Cameron úgy fogalmazott, sajnálja, hogy ilyen végeredménnyel zárult a szigetország uniós tagságáról tartott múlt csütörtöki referendum, azonban nem bánta meg annak kiírását.
"Bárcsak megnyertem volna a népszavazást, szomorú vagyok emiatt" - fogalmazott a miniszterelnök, aki a referendum másnapján bejelentette lemondási szándékát. Hozzátette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az Európai Unióval.
"Miközben a lehető legjobb kapcsolatra törekszünk, lehetetlen lesz megőrizni minden előnyét az uniós tagságnak annak bizonyos költségei nélkül" - mondta.
A brit kormányfő kiemelte, hogy a kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. Nem tudta viszont megmondani a pontos idejét, hogy mikorra várható a kilépési szándék hivatalos bejelentése.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az uniós vezetők megértik, ha a londoni kormánynak szüksége van némi időre, mielőtt kezdeményezné az Egyesült Királyság EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást.
Tusk újságírók előtt hangsúlyozta, bár a felek mindegyikének érdeke a szigetország kiválási terveinek mielőbbi pontosítása, jogilag ez az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy az uniónak szükség esetén türelmesnek kell lennie. "Ha több időre van szükségük, várnunk kell" - figyelmeztetett.
Az Európai Tanács elnöke nyugodtnak és kellemesnek nevezte a kedd esti tanácskozást, amelynek során a brit miniszterelnök huszonnyolcas körben ismertette a referendum végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet.
Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor leszögezte, az Egyesült Királyságnak nincsenek "hónapjai elmélkedni", mihamarabb cselekednie kell. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kijelentette, azt még valahol megérti, hogy a bennmaradási kampányt vezető Cameron időt akar nyerni, azt viszont már nem, hogy a Brexit-kampány vezetői miért nem tudják elmondani, hogy pontosan mit akarnak.
"Azt gondoltam, hogy ha valaki a kilépést tervezi, akkor rendelkezik is valamifajta tervvel (...), nekik azonban nincsenek ilyen terveik" - vélekedett a bizottság elnöke.
Mint mondta, arra számít, hogy a brit kormány röviddel azután megkezdi a kiválási folyamatot, hogy szeptemberben megválasztják David Cameron utódját. Ha a bennmaradást pártoló táborból fog kikerülni az új kormányfő, akkor az eljárás megindításának a kinevezés után legfeljebb két héttel meg kell történnie, ha viszont Brexit-párti miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, akkor már a kinevezés másnapján - hangoztatta Juncker.
Hozzátette, addig mindazonáltal nem lehet szó a tárgyalások megkezdéséről, amíg az ország nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagállamok kilépését szabályozó 50. cikkelyét.
Szerdán már csak a bennmaradó "huszonhetek" vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.
Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
MTI
0 Megjegyzések