Az exorexia leggyakrabban hétköznapi, az egészséges életmódra való törekvéssel indul, ám valahol öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet értelmévé, az egyént meghatározó tevékenységgé.
A mai világban minden azt sugallja, hogy sikereink záloga a jó megjelenés. Egyre-másra szaporodnak azon felmérések, melyek azt hangoztatják, hogy a jó megjelenésű munkavállaló előnyt élvez a többiekkel szemben, a kellemes külsejű emberek könnyebben találnak maguknak párt, sőt, még a sarki vegyesboltban is hamarabb kiszolgálják őket. Ehhez hozzátartozik a divatos ruhatár, az ápoltság, a karcsú test.

Sokan bármit megtennének azért, hogy külsejük a mai kor szépségideáljának megfeleljen.

A nagyfokú teljesítménykényszer egyeseket szélsőséges irányokba terelhet: a karcsúság érdekében nagyon sok fiatal kezd koplalni, sportolni. Egyeseknél a túlzásba vitt diéta vagy testmozgás pszichés zavarokhoz vezethet, melynek előbb-utóbb testi tünetek megjelenése a következménye.

Napjaink legújabb testképzavarral kapcsolatos betegsége az exorexia, melynek lényege a túlzásba vitt testmozgás. Leginkábba fiatal nők veszélyeztetettek. Leggyakrabban hétköznapi, az egészséges életmódra való törekvéssel indul, ám valahol öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet értelmévé, az egyént meghatározó tevékenységgé.

Egészség helyett pszichés zavar

Hiába azonban a mértéktelen testmozgás, a beteg továbbra sem elégedett külsejével, esetleg ezután is kövérnek, puhának látja magát. A betegség során egyre gyakoribb, egyre hosszabb, egyre kimerítőbb edzések követik egymást, a beteg viszont nem érzi a jelenséget kórosnak (orvosi kifejezéssel: nincs betegségtudata), hiszen ő csak “egészséges és csinos szeretne lenni”.

Az exorexia a szenvedélybetegségek közé sorolható abban az értelemben is, hogy a napi edzés elmaradása pszichés elvonási tüneteket okoz, úgymint szorongás, feszültség, ingerlékenység. Napjainak értelmet az edzés ad. A legsúlyosabb esetekben a sportolás megtervezése foglalja le minden idejét, személyes kapcsolatait és sok esetben a munkáját is elhanyagolja.

Mikor beteges a sportolás?

A betegség kapcsán ún. patológiás fixációk jelenhetnek meg, amelyek az exorexiához hasonló pszichés zavarok társulását okozhatják. Például a tökéletes alkatra való törekvés azzal a képzettel társul, hogy egy szelet torta elfogyasztása káros, az egyént veszélyeztető külső esemény, mely ellen védekezni kell. A védekezés eszköze a kisiklott gondolkodás szerint a még több sportolás, vagy esetleg önhánytatás lehet – és itt már be is lép a körbe a bulimia. Természetesen a többi testképzavar is társulhat a betegséghez (anorexia, ortorexia).

A probléma késői felismerése a beteg testi épségét veszélyezteti a túlzott mértékű fogyással, a test energiatartalékainak felélésével, a mértéktelen sportolás okozta ortopédiai elváltozásokkal.

Sajnos a segítő, támogató környezet (család, barátok) önmagában nem elegendő a probléma megoldásához, gyakran annak feltárásához sem. Mint a többi szenvedélybetegség esetén, itt is megjelenhet a maszkolás, azaz a beteg titokban folytatja tovább a mértéktelen sportolást.

A motiváció a legnehezebb

Az exorexia kezelése éppen ezért komplex pszichiátriai feladat. Legelső és talán egyik legnehezebb lépése, hogy a páciensben kialakuljon a betegségtudat, hogy meglegyen a motivációja a gyógyulásra. Ezek után pszichoterápiás módszerek (legtöbbször csoportterápia, ahol a betegek egymást támogatják) és gyógyszeres kezelés kombinációja következik. A kezelés legtöbbször hosszadalmas, de a teljes gyógyulás elérhető.

A mai kor várhatóan egyre termelni fogja a hasonló betegségeket, melyek idővel beépülnek majd az orvosi tankönyvekbe is. A cél lehetne az, hogy végre megpróbáljunk a fiatalok felé valódi értékeket közvetíteni, hogy az exorexiához hasonló civilizációs betegségek ne alakulhassanak ki.