Akár okulhatnak is az Unió vezető politikusai a brit kilépésből!
Az, hogy az Európai Uniónak minél több pénze, hatalma és jogosítványa legyen, ellentétben áll a britek akaratával – nyilatkozta lapunknak Emma McClarkin európai parlamenti brit képviselő. A konzervatív párti politikus reméli, hogy június 23-án győz a Brexit-tábor, hiszen az Egyesült Királyság uniós tagállamként nem csökkentheti a rá nehezedő migrációs nyomást, Brüsszeltől pedig hiába kértek segítséget a bevándorlás korlátozására.

– Mit gondol, hogy végződik a brit EU-tagságról szóló népszavazás?
– Őszintén remélem, hogy a britek többsége a kilépésre szavaz majd. Az Egyesült Királyság erősebb, demokratikusabb és szabadabb lenne az Európai Unión kívül.

– A kampány során David Cameron miniszterelnök hatalmas gazdasági visszalépésként értékelte a Brexitet, sőt, európai konfliktusokat is kilátásba helyezett a szigetország távozása esetén. Valóban ez következhet?
– Nagyon csúnya kampány folyik, de a lényeg, hogy az emberek megértsék, mi is az Európai Unió. Ha a lapokon múlna, a távozás után kitörne a harmadik világháború vagy életre kelne Godzilla. A britek a hetvenes években azt gondolták, hogy a közös piacra nyernek belépést. Ezzel szemben ma egy politikai unióról beszélünk, amely az életünk egyre több területét akarja felügyelni. Az, hogy Brüsszelnek minél több pénze, hatalma és jogosítványa legyen, teljesen ellentétben áll a britek akaratával.

– A bevándorlás a Brexit-vita egyik központi eleme. Uniós tagállamként lehetséges csökkenteni a szigetországba érkezők számát?
– Dehogy. EU-tagként nem tudjuk csökkenteni a bevándorlás mértékét. Nem arról van szó, hogy ellenezzük, hogy más tagállamok állampolgárai az országunkba jöjjenek, egyszerűen csak vissza akarjuk kapni az irányítást afelett, hogy kik használják az infrastruktúránkat és a szolgáltatásainkat. Nagy a nyomás rajtunk, hiszen az Egyesült Királyságba irányuló migráció hatalmas mértéket öltött. Érdemes feltenni a kérdést: miért is jönnek ide Európából? Azért, mert dinamikusan fejlődő gazdaságunk van, versenyképesek vagyunk, ebben a környezetben pedig könnyebb a munkahelyteremtés. Sajnos az Európai Unió nem ennyire versenyképes, az eurózóna bukdácsol és rengeteg a fiatal munkanélküli. Megértem, hogy az emberek jönni akarnak, de az itt lévő bevándorlók száma mára Newcastle méretével egyenlő, ez pedig hosszú távon nem fenntartható. A kapcsolatrendszer újratárgyalása során azt kértük Brüsszeltől, hogy hadd kontrolláljuk a bevándorlást, ők pedig elutasították a kérésünket.

– Ön mennyire érzi sikeresnek a brit–uniós kapcsolatok újratárgyalását? Jó alkut kapott David Cameron kormányfő?
– Személy szerint elégedetlen voltam az eredménnyel, számomra nem volt benne elegendő reform. Nem csoda, hogy most, a Brexit-vita csúcsán sem beszélnek a tárgyalásokról. Mindenki tudja, hogy az alkuval a követelések töredékét sikerült elérni. Hangsúlyozom, nemcsak a saját országunk, az Egyesült Királyság miatt harcoltunk a reformokért, hanem valamennyi uniós tagállam érdekében. Ebben az értelemben az Európai Unió hagyta ki a lehetőséget, és az alkufolyamat során igazolta a félelmeket, miszerint képtelen a változásra. Az igényeink süket fülekre találtak, ez azonban nem David Cameron hibája. Sőt, köszönettel tartozunk a miniszterelnöknek, hiszen a britek lehetőséget kaptak, hogy döntsenek az EU-tagság jövőjéről.

– Az EU vezető politikusai miért nem aktívabbak a Brexit-kérdésben?
– Valójában lényegtelen a szerepvállalásuk. Elmondanak egy beszédet, majd visszatérnek az irodájukba, és minden marad a régi. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy a következő két hétben elég sok megszólalást hallunk majd Brüsszelből.

– Ha a Brexit bekövetkezik, lehetséges, hogy más tagállamok is menni akarnak majd?
– Remélem, hogy Brüsszelhez eljut a brit üzenet, miszerint reformokra és egy lazább unióra van igény. Ami a többi tagállamot illeti, szerintem a később csatlakozók egyike sem gondolta volna, hogy ennyire a politikai integráció irányába mozdulunk el. Olyan államokról is beszélünk, amelyek korábban keményen küzdöttek azért, hogy függetlenül és önállóan működhessenek. Nem az volt a harcuk célja, hogy most az Európai Unió rendelkezzen felettük. Ha az EU veszi a lapot, akár még meg is erősödhet a brit távozás után.

– Nem tartanak attól, hogy az unió- és bevándorlóellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártját (UKIP) megerősíti a népszavazás?
– A UKIP belpolitikai szempontból nem túl befolyásos. Az egész pártnak egyetlen célja van, hogy kilépjünk az EU-ból. A Brexit után céltalanná válhat a tömörülés léte.

Forrás: magyaridok.hu