A polgári berendezkedés irányába mutató költségvetésként jellemezte a jövő évi büdzsét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.
A költségvetéssel mindenki léphet egyet előre - hangoztatta a kormányfő.
Kitért a nyugdíjasokra, akikkel - fejtette ki - a kormány még 2010-ben kötött egy szerződést, vállalva a nyugdíjak értékének megőrzését, ami sikerült is.
Mint mondta, a rezsicsökkentéssel és a nyugdíjak emelésével lényegében sikerült ellensúlyozni a korábbi, 2010 előtti "veszteségeket", amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, az ellátás pedig folyamatosan veszített az értékéből.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a költségvetésben rögzített nyugdíjemelésen túl van egy második, az élelmiszeráfa-csökkentésben megtestesülő nyugdíjemelés is a büdzsében, ez a megélhetési költségek rezsijének csökkentése.
A 2017-re tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiányról szólva jelezte, hogy ezzel "bőven az unióval kialakított egyetértés határán belül" maradnak.
Az állami alkalmazottak béréről is beszélt a miniszterelnök, aki felidézte, hogy bevezették az életpályarendszert, és jelentősen emelték a fizetéseket a rendőröknél és a katonáknál, "mert első a biztonság". Őket követték a pedagógusok - folytatta -, mert "második a jövő", majd a közigazgatásban dolgozók következnek, mert "a harmadik legfontosabb dolog a rendezettség". Most jönnek az egészségügyben dolgozók, és az idén is tesz lépéseket a kormány a szociális szférában és a kulturális területen dolgozók esetében is - közölte.
Az egészségüggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "az egészségügyi költségvetés valójában nem az egészségügy költségvetése", hanem a gyógyításé. Ugyanis "az egészségünkre többet költünk, mint az egészségügyi kiadásokban szereplő tételek", mivel például a sport, a mindennapos testnevelés és az "életformát elősegítő" beruházások az egészségmegőrzést is szolgálják. Vagyis egy átfogóbb szemlélet esetén ezeket "nyugodtan besorolhatjuk" az egészségügyi kiadások közé - mondta Orbán Viktor.
MTI
A költségvetéssel mindenki léphet egyet előre - hangoztatta a kormányfő.
Kitért a nyugdíjasokra, akikkel - fejtette ki - a kormány még 2010-ben kötött egy szerződést, vállalva a nyugdíjak értékének megőrzését, ami sikerült is.
Mint mondta, a rezsicsökkentéssel és a nyugdíjak emelésével lényegében sikerült ellensúlyozni a korábbi, 2010 előtti "veszteségeket", amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, az ellátás pedig folyamatosan veszített az értékéből.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a költségvetésben rögzített nyugdíjemelésen túl van egy második, az élelmiszeráfa-csökkentésben megtestesülő nyugdíjemelés is a büdzsében, ez a megélhetési költségek rezsijének csökkentése.
A 2017-re tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiányról szólva jelezte, hogy ezzel "bőven az unióval kialakított egyetértés határán belül" maradnak.
Az állami alkalmazottak béréről is beszélt a miniszterelnök, aki felidézte, hogy bevezették az életpályarendszert, és jelentősen emelték a fizetéseket a rendőröknél és a katonáknál, "mert első a biztonság". Őket követték a pedagógusok - folytatta -, mert "második a jövő", majd a közigazgatásban dolgozók következnek, mert "a harmadik legfontosabb dolog a rendezettség". Most jönnek az egészségügyben dolgozók, és az idén is tesz lépéseket a kormány a szociális szférában és a kulturális területen dolgozók esetében is - közölte.
Az egészségüggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "az egészségügyi költségvetés valójában nem az egészségügy költségvetése", hanem a gyógyításé. Ugyanis "az egészségünkre többet költünk, mint az egészségügyi kiadásokban szereplő tételek", mivel például a sport, a mindennapos testnevelés és az "életformát elősegítő" beruházások az egészségmegőrzést is szolgálják. Vagyis egy átfogóbb szemlélet esetén ezeket "nyugodtan besorolhatjuk" az egészségügyi kiadások közé - mondta Orbán Viktor.
MTI
0 Megjegyzések