Két kormányzati intézkedés is élénkíti idén a lakáspiacot idén és a következő években: a lakásáfa csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése.
A kérdés, hogyan tud megfelelni az építőipari ágazat a megnövekedett lakásépítési igényeknek? Az iparági ökölszabály alapján az ország lakásállományának egy százalékával kellene megújulnia évente. Vagyis minden évben 40 ezer lakást kellene építeni Magyarországon. Ezzel szemben a statisztikai adatok azt mutatják, az elmúlt években 8 ezer alá esett a lakásépítések száma. Szakértők szerint a családi otthonteremtési kedvezmény és a lakásáfa csökkentése óriási fellendülést eredményez a szektorban.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint elsősorban a fizetőképes kereslet az, ami problémát jelent. A mostani intézkedések hatására beindulnak a lakásépítések, éves szinten 10-12 ezer új lakás várható reálisan.

Szakértők szerint az áfacsökkentés a kínálatot, a csok a keresletet élénkíti majd. Emiatt több építőipari dolgozóra van szükség. 2015 végén körülbelül 275 ezren dolgoztak összesen az építőiparban. Ez több, mint a 2013 eleji 230 ezres mélypont. Ám még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2006-2007-es 330-340 ezres csúcs.

Míg 2006-ban átlagosan az összes foglalkoztatott 8,2 százalékát adták az építőipari munkavállalók, addig 2015-ben ez már csak 6,5 százalék volt.

Az ÉVOSZ őszi felmérésében arról számolt be, hogy az építőipar elmúlt 2-3 évben tapasztalt fellendülése felszínre hozta a szakmunkáshiány problematikáját. Akkor 400 cég nyilatkozott úgy, hogy az alacsony rendelésállomány mellett sincs elegendő munkaerő a piacon.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke azt mondta: az építőiparnak majdnem minden szakmája hiányszakma. Kevés van kőművesből, ácsból, burkolóból, szerkezeti építőből, épületgépészből, villanyszerelőből.

2008-hoz viszonyítva 85 ezer foglalkoztatottat engedett el a magyar építőipar. 30-35 ezer ember Nyugat-Európába ment el dolgozni. Mindaddig, amíg ott két- két és félszer többet keresnek, nem is igen jönnek vissza. Az utóbbi két „jó évében” 10-12 ezer fővel már többet foglalkoztatott az építőipar, mint a 2013-as mélyponton. Van remény arra, hogy ha a bérviszonyok javulnak, szakmunkások visszajönnek dolgozni – hangoztatta az elnök.

A munkaerő-felmérések tavaly körülbelül 20 ezer olyan munkaerőt számoltak, akiknek az előző munkahelye az építőiparban volt nyolc éven belül. A nemzetgazdasági tárca pedig azt közölte: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál regisztrált álláskeresők decemberben 17 ezren voltak, akik az építőipar területén kívántak elhelyezkedni.

Az is jó lenne, ha a közmunkások közül tudnánk betanítani szakmunkásnak, segédmunkásnak embereket. Erre bizonyos mértékben lenne is lehetőség. Csakhogy a közmunkás nem ott van, ahol a feladat adódik. Itt pluszköltségek jelentkeznek. Nagyon fontos lenne, ha a kormány ezt tudná valamilyen járulékkedvezménnyel ellensúlyozni – jegyezte meg Koji László.

Magyarországon tavaly rekordszámú közmunkást foglalkoztattak. Szakértők szerint megfelelő stratégiával sokukat integrálni lehetne az építőiparba. Így a szektor és a foglalkoztatottak egyaránt jól járhatnak.

M1