A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi illegális bekebelezése továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve - vélte Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki közleményében, amelyet a terület annektálásának második évfordulóján adott ki.
Az Európai Unió ugyanolyan szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, mint két évvel ezelőtt, továbbra sem ismeri el és elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot - szögezte le a főképviselő.
Hozzátette: az unió kitart amellett, hogy fenntartásait a gyakorlatban is maradéktalanul nyomatékosítsa, egyebek között korlátozó intézkedésekkel.
A közlemény szerint az EU ismételten megerősíti, hogy mélységesen aggasztja a Krím félszigeten tapasztalható fokozott katonai jelenlét és az emberi jogi helyzet romlása, így a többi között a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés, valamint a vallás és a lelkiismeret szabadságának megtagadása, továbbá a kisebbségekhez tartozó személyek, különösen a krími tatárok üldöztetése.
Federica Mogherini az Európai Unió nevében felszólított a nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan betartására és a nemzetközi jog szerinti más kötelezettségek teljesítésére. Úgy fogalmazott, hogy ki kell vizsgálni minden olyan esetet, amelyben - a többi között elhurcolt és eltűnt személyek esetében, kínzások és gyilkosságok révén - emberi jogok sérültek.
A Krímben 2014 februárjában jelöletlen egyenruhát viselő, minden valószínűség szerint orosz katonák jelentek meg, és ellenőrzésük alá vonták a stratégiai jelentőségű létesítményeket. Oroszország hivatalosan következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna. Márciusban a nemzetközi közösség által el nem ismert népszavazást tartottak a félszigeten, melyen a szavazók elsöprő többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. A terület elcsatolásáról - amelyet a nemzetközi közösség azóta sem ismer el - két évvel ezelőtt, 2014. március 18-án írták alá a megállapodást.
Forrás: MTI
3 Megjegyzések
CÉLOK ÉS ELVEK
1. cikk
Az Egyesült Nemzetek célja, hogy
fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek;
a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletbentartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;
gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletbentartásának előmozdítása és támogatása révén nemzetközi együttműködést létesítsen;
az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen.
144. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetve a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az egyéb apartheid bűncselekmény súlyos következményekre vezet.
(4) Aki apartheidre irányuló előkészületet követ el,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásában egyéb apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bűncselekményeket kell érteni.
Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége
145. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel
a) a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett;
b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha
ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket,
bb) a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és
bc) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.