Egy egykor több mint 100 sírt rejtő nekropoliszt tártak fel a Jézus születési helyeként tisztelt Betlehem közelében Ciszjordániában. A legrégebbi sírok négyezer évesek lehetnek.
A temetkezési helyet 2013 tavaszán találták meg egy ipari park építése közben. Néhány sírt 2014-ben feltárt az illetékes palesztin hatóság, majd 2015-ben egy olasz-palesztin kutatócsapat mérte fel a nekropoliszt, tervet készítve a jövőbeli feltáráshoz - adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A régészek szerint a temetkezési hely három hektáron terül el, és eredetileg több mint 100 sír volt benne Kr.e. 2200 és 650 között. A hegyoldalon elterülő nekropolisz - amely a Kalet al-Dzsama neve kapta - valószínűleg egy olyan közeli, nagyobb méretű település temetőjeként szolgálhatott, amelynek pontos fekvése még ismeretlen.

Lorenzo Nigro római professzor cikkében azt írja: a temetkezési helyen előkerült leletek arra utalnak, hogy egy gazdag, kereskedelmi útvonalakhoz kapcsolattal bíró település volt a közelben. A forrásokban utalás található egy Bet-Lehem nevű településre, amely errefelé lehetett, ugyanakkor nem feltétlen azonos a későbbi, ma is ismert Betlehemmel.

Bár a nekropoliszt részben tönkretette az építkezés és a fosztogatás, a régészek legalább 30 sírt azonosítottak. A kutatócsoport másik tanulmánya szerint leginkább egy vagy több sziklába vájt kamrával rendelkező aknasírok találhatóak itt, és úgy tűnik, hogy az építők a hegyoldalban fekvő természetes üregeket nagyobbítottak meg.

Az egyik sírban egy férfi, egy nő és egy gyermek maradványait is megtalálták, akiket két bronzkéssel és többféle kerámiával temettek el. A kutatók szerint a sír a középső bronzkorból származhat, több mint 3500 évvel ezelőttről. Egy másik helyi sír egy kerámiamécsessel együtt eltemetett, csaknem teljes férfi csontvázat rejtett, a tudósok szerint ez a sír még korábbi, négyezer éves lehet.

Szintén érdekes az a sír, amelyben egyiptomihoz hasonló szkarabeusz amuletteket találtak. A régészek úgy vélik, lehetséges, hogy nem Egyiptomból importálták ezeket az arany- vagy bronzgyűrűre erősített amuletteket, hanem helyben készítették. Lorenzo Nigro szerint az amulettek az egyiptomi 13. dinasztia (Krisztus előtt 1802-1640) korából származhatnak.

A temetkezési hely használatát Kr.e. 650 körül szüntették be - írja cikkében Nigro. A Betlehem elnevezés ezután több évszázadra szinte teljesen eltűnt a korabeli forrásokból, csak Krisztus időszakában bukkant fel újra.

„Úgy tűnik, válság sújthatta a várost" – írja Lorenzo Nigro. Noha nem tudni, pontosan mi történhetett, a kutató szerint az asszír és a babiloni birodalom több hódító hadjáratot is indított a térségben ebben az időszakban. Ezekről a hadjáratokról a Bibliában is írnak – írja az MTI.