A kilakoltatási moratórium lejártáról, a köznevelési intézményfenntartásról, a tankötelezettségi korhatárról és a rokkantnyugdíjakról is szó volt az interpellációk között, szerdán az Országgyűlésben.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a jó idő érkeztével szociális katasztrófahelyzet köszönthet be, és a kilakoltatási moratórium lejártával több száz család feje felett ott a bárd, hogy elveszíti otthonát.
Bár a kormány óriásplakátokon hirdette, hogy elszámoltatta a bankokat, mégis 140 ezer felé kúszik a nem teljesítő vagy részben nem teljesítő adósok száma - mondta a politikus, akinek szavai szerint tökéletes káoszba fulladt a kormány terve, legalizálták a bankok szabad rablását. A magáncsőddel pedig csak néhány száz emberen tudtak segíteni - tette hozzá. Hajlandóak a moratóriumot meghosszabbítani? - kérdezte.
Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár azt mondta, 2010 óta számos adósmentő intézkedés született, ezek között említette a kedvezményes végtörlesztést, az árfolyamgátat, a nemzeti eszközkezelőt, az állami kamattámogatásokat, a devizahitelek forintosítását. Kiemelte: 760 milliárddal csökkentették az adósok terheit, a bankok elszámoltatása, az eszközkezelő pedig több mint 30 ezer családon tudott segíteni. A családi csődvédelemnél a kormány mindent elkövet, hogy az érintett csoportokkal megismertesse annak előnyeit - rögzítette, hozzátéve: az érdeklődés nőtt, s naponta négy-tíz új ügyet regisztrálnak. A kormány nem zárkózik el, hogy a féléves tapasztalatokat összegyűjtve módosítást kezdeményezzen - jelezte az államtitkár.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 106 igen, 28 nem és 4 tartózkodással jóváhagyta azt.
LMP: mikor adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak?
Ikotity István (LMP) azt firtatta, mikor adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak. Összegzése szerint az iskolarendszer államosítása zsákutca, mint ahogy a liberális megoldás is az volt, amikor minden felelősséget az önkormányzatokra toltak, de a forrásokat elvonták tőlük. Mindkét szélsőséges megoldás megbukott, a központosítás pedig hatalmas forráskivonással járt - fogalmazott. Közölte, az LMP félbehagyná "a görcsös központosítást", és "a bukott liberális modellhez" sem térne vissza, azon önkormányzatoknak, amelyek kérik, és képesek a fenntartásra, visszaadnák az intézményeit. Azt kérdezte: ettől a megoldástól a kormány továbbra is elzárkózik?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte: amikor 2010 előtt az önkormányzatok fenntartói és működtetői voltak az iskoláknak, alulfinanszírozottság és óriási különbségek voltak az ország egyes részei között. 2002-10 között 381 helyen került lakat az iskolákra, 17 ezer pedagógust tettek utcára, és elvették a 13. havi bért - sorolta. Kitért arra is: az iskolák felét még most is az önkormányzatok működtetik, s 135 önkormányzat - bár törvényi lehetősége lett volna erre - mégis inkább átadta a Kliknek a működtetést. Szólt arról is, hogy míg 2012-ben az egy gyermekre jutó kiadás mintegy 590 ezer forint volt, ez 2014-re 690 ezerre nőtt.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 104 igen, 29 nem és 3 tartózkodás mellett jóváhagyta.
A Fidesz a tankötelezettségi korhatárról érdeklődött
Vinnai Győző (Fidesz) azt kérdezte, milyen eredményeket hoztak a köznevelési kerekasztal tárgyalásai, elsősorban a tankötelezettségi korhatár ügyében. Hangsúlyozta: a cél az, hogy ha egy fiatal kiesik az oktatásból, legyen visszaútja. Ezt szolgálja például a szakképzési hídprogram is - mondta.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár tudatta: Magyarországon átlagosan 17,6 évet töltenek el az oktatásban a diákok, ami szinte megegyezik az OECD-átlaggal, amely 17,7 év. Közölte: a kormány álláspontja az, hogy ha romlanak a lemorzsolódási arányok, akkor lehet változtatni, de a munkaadók képviselete és az iparkamara is úgy vélekedett a megbeszéléseken, hogy a 16 éves tankötelezettségi korhatár és a szakképzés rugalmasabbá tétele hasznos intézkedés volt.
Vinnai Győző elfogadta az államtitkári választ.
MSZP: mennyi embertől vették a rokkantnyugdíjat?
Korózs Lajos (MSZP) azt elevenítette fel, hogy a kormány négy éve alakította át a nyugdíjrendszert, és megszüntette a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat. Ma már a rokkantsági ellátás nem több egy "táppénzszerű juttatásnál" - hívta fel a figyelmet. Azt kérdezte, pontosan hány embernek, milyen okból szüntették meg az ellátását.
A kormány nevében Rétvári Bence azt közölte: a megváltozott munkaképességűek ellátását azért alakították át, hogy egységes, az orvosi, foglalkozási, szociális szempontokat is figyelembe vevő rendszert hozzanak létre. Tájékoztatása szerint - az idén januári adatok alapján - 52 215-en részesülnek korbetöltöttként rokkantellátásban. A törvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy azok a rokkantellátásban részesülők, akiknek megvan az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük, jogosulttá váljanak öregségi nyugdíjra - jelezte.
Korózs Lajos nem fogadta el a választ, a parlament azonban jóváhagyta 103 igen szavazattal, 24 nem ellenében.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések