A magyar zászló és címer napjáról emlékezett meg szerdán napirend előtt az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások főként a keddi oktatási tüntetésről szóltak.
Megemlékezés

A magyar zászló és címer napja alkalmából Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a magyar nemzeti színeket és a nemzeti zászló használatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei tették a magyar nemzettudat és történelem legerősebb szimbólumává. Amikor a magyar zászló és címer napját ünnepeljük, egyúttal azokra a hősökre és mártírokra is emlékezzünk, akik ezen zászló színei alatt életüket áldozták a hazáért, a szabadságért és Magyarország függetlenségéért - tette hozzá. 

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2014. december 17-én nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére. A zászló színei közül a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezte akkor, és azt jelenti számunkra mind a mai napig - fogalmazott. 

MSZP: hatalmas tömeg követelt új irányt Magyarországnak

Tóbiás József (MSZP) szerint kedden hatalmas tömeg jelezte, hogy elég volt; már nem csupán kért, hanem követelt, méghozzá új irányt Magyarországnak. Hozzátette: a kormánynak el kell fogadnia a pedagógusok 12 pontját, amivel a magyarok több mint hetven százaléka egyetért.

Érdemi tárgyalásokat követelt az ellenzéki politikus, aki szerint vissza kell térni a nyugat-európai pályára, rendbe kell tenni az oktatás mellett az egészségügyet és a szociális ellátórendszert. Tóbiás József szerint kedden nem egy dühöngő, romboló tömeg, hanem fegyelmezett, jó szándékú emberek sokasága tüntetett, amely nem fog harcba indulni Európa ellen.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint az MSZP-SZDSZ-kormány vette ki a pénzt az oktatásból, a mostani kormány teszi vissza azt 2012-től kezdve. Hozzátette: a szocialista kormányok 100 milliárd forintot vettek ki a rendszerből a fenntartói normatíva csökkentésével, amely az önkormányzatok eladósodásához vezetett. Emellett - folytatta - minden köztisztviselőtől elvettek egyhavi bért.

Hozzátette: 2012-től emiatt kellett elindítani a béremeléseket, először a pedagógusoknál. Azon véleményének is hangot adott, hogy a szocialisták csak és kizárólag politikai céljaikra szeretnék felhasználni a pedagógusokat.

Jelezte, az oktatási kormányzatnak minden felhatalmazása megvan a tárgyalásokra és a változtatásokra.

LMP: módosítani kell a sztrájktörvényt

Ikotity István (LMP) is a keddi oktatási tüntetésről beszélt, ő is úgy látta, hogy a pedagógusok most már nem kérnek, hanem követelnek, mert elegük lett a kormány időhúzásából. A célkitűzésekről nincs mit tárgyalni - közölte. Bírálta a köznevelési kerekasztal működését. A kormány "vegyen már vissza", ne próbálja erővel lenyomni a másikat! - szólított fel.

Az ellenzéki politikus a tanárok bejelentett sztrájkját, illetve polgári engedetlenségét jogosnak nevezte, ha az nem is jogszerű. Elmondta, a sztrájktörvény módosítását kezdeményezik, mert a jelenlegi alapján lehetetlen sztrájkolni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, ezekben a percekben is tárgyal az oktatási államtitkár a szakszervezetekkel a 25 pontjukról. Azt kérdezte, hogy a képviselő szerint az az erőből tárgyalás, hogy minden héten meghívót küldenek a szakszervezeteknek az egyeztetésre, amire aztán ők nem mennek el.

Hozzátette: 2012-től bérfejlesztési programot indítottak el, mert a szocialisták nagyon sokat vettek ki a köznevelésből.

Jobbik: káros, hogy politikai vita zajlik az oktatásról

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, pártja rendkívül károsnak tartja, hogy az oktatási vita politikai síkra terelődik. Az övön aluli ütésváltásokat szakmai vitának kellene felváltania - érvelt.

Elmondta, fontos, hogy minden szereplő, elsősorban a kormányzat önkritikával tekintsen az elmúlt hat évre. Szerinte a kormánynak több kérdést is fel kell tennie magának: elég fontos volt-e számára az oktatás? Hajlandó-e elhinni, hogy vannak olyan iskolák, amelyek jobb állapotban lennének önkormányzati fenntartásban?

Azt mondta, 2003-ban GDP 5,6 százalékát, 2013-ban 3,9 százalékát költötték az oktatásra. Dúró Dóra arról is beszélt, hogy a tankönyveknek nemcsak az árát, hanem a minőségét is figyelembe kellene venni.

Rétvári Bence azt hangsúlyozta, minden szakmai szervezetnek ott lenne a helye a köznevelési kerekasztalon, mert csak ott lehet megoldást találni a problémákra, nem az utcán.

Véleménye szerint a keddi Kossuth téri tüntetés erős jelzés volt minden ellenzéki párt számára, majd arra mutatott rá, hányan voltak a Jobbik, az MSZP és az LMP megemlékezésén. Hozzátette: ezek az emberek lehet, hogy a kormányt leváltanák, de a szakszervezeteket meg az ellenzéki pártokat már leváltották.

Elmondta, 2015-ben GDP-arányosan, több tételt összeadva 6,14 százalékot költött az ország az oktatásra. 

Ózd jobbikos polgármesterét bírálva azt mondta, sárga iskolabuszok helyett sárga cabriót vett magának.

Forrás: MTI