Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága szükségesnek látja a Magyar Európai Üzleti Tanáccsal (HEBC) folytatott konzultáció intenzívebbé tételét - mondta Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke, miután a testület szerdai ülésén megvitatta a HEBC 2015. évi Erősebb Magyarországért, egy erősebb Európában című jelentését. 
A HEBC az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának kezdeményezésére alakult, tagjai 50 európai iparvállalat magyarországi leányvállalatainak legfelső vezetői. A HEBC 17 éves fennállása óta évente kiadott országjelentéseiben a tagok politikamentes, gyakorlatorientált befektetői tapasztalatait fogalmazza meg, a szervezet ajánlásait a mindenkori magyar kormánynak készíti.

Jakab Roland, a HEBC elnöke az ülésen elmondta, a negyedik ipari forradalom át fogja hatni az élet minden területét, és Magyarország hátrányos helyzetbe kerül, ha nem készül fel erre a folyamatra. Az októberben nyilvánosságra hozott jelentés címében is megfogalmazott célhoz a tagok ajánlásaikkal hozzá szeretnének járulni.

Hörcsik Richárd hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a javaslatok beépülnek a kormányzati munkába. Kifejtette, a HEBC-hez hasonlóan szükségesnek látja, hogy intenzívebbé tegyék a szervezettel folytatott konzultációt. 

A HEBC képviselői az ülésen egyebek között elmondták: országstratégia kialakítására ösztönzik a kormányzatot, amely kijelölné a hosszú távú fejlődési irányokat, javítaná az üzleti környezet kiszámíthatóságát, fenntarthatóbbá tenné a tervezést, ezáltal javítaná a versenyképességet. Az adópolitika területén is elvárás a megkülönböztetéstől mentes adórendszer, a rövid távú, rendkívüli bevételek ára a hosszú távú fejlesztések elmaradása - hívták fel a figyelmet a különadókkal kapcsolatban. 

A foglalkoztatáspolitikáról szólva kifejtették, a HEBC üdvözli a magyar munkaerőpiac javulását, ehhez azonban a közmunkaprogram és a külföldi foglalkoztatás is jelentősen hozzájárult. Hozzátették, hasznosabb lenne, ha az előbbire fordított forrásokat például képzésekre használná fel a kormány.

Kitértek arra is, a negyedik ipari forradalom átalakítja a gyártási folyamatokat, a munkahelyeket, magasabb szintű hozzáértésre lesz szükség. Gyorsabb és hatékonyabb kormányzati lépéseket sürgettek az elvándorlás megállítására. Szükségesnek látják továbbá, hogy erősödjenek a részmunkaidős és egyéb nem hagymányos foglalkoztatási formák, és bővüljön a nők foglalkoztatása. 

Fontosnak tartják, hogy az oktatási rendszer alkalmazkodjon a munkáltatók és az új kihívások támasztotta követelményekhez, a HEBC szerint politikai ciklusokon átívelő megközelítésre van szükség. A szervezet szorgalmazza, hogy a vállalatok és az oktatási intézmények együttműködése kapjon további ösztönzést és támogatást. A szervezet szerint a kormánynak érdemes lenne megfontolnia, hogy megduplázza a költségvetés oktatásra szánt keretét.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a felhőeladások rendkívül gyorsan nőnek Európa-szerte, de még nem alakult ki a gyakorlata, hogy az országok hogyan versenyezzenek ezekért a beruházásokért. A támogatói és a szabályozói környezet is most alakul, Magyarországnak érdemes részt vennie ezekben a folyamatokban, hogy minél nagyobb arányban itt jöjjenek létre az átrendeződéssel járó új munkahelyek. 

Hörcsik Richárd hangsúlyozta, közös érdek, hogy sikeres legyen a magyar gazdaság, az ország ne maradjon ki az ipari forradalomból. Az európai források szerinte óriási lehetőséget adnak a fejlődéshez, nemcsak a kis-, hanem a nagyvállalatoknak is. A jelentésről azt mondta, tükröt tart elénk, fontos, hogy belenézve lássuk, mit kell kiigazítani. 

Bana Tibor (Jobbik) alelnök hasznosnak ítélte a tanács által készített összefoglalókat. Úgy vélekedett, a gazdasági stratégia elkészítése nagyon fontos lenne a kiszámíthatóság, átláthatóság, tervezhetőség szempontjából, az elvándorlás ügyében pedig érdemi lépésekre volna szükség.

Firtl Mátyás (KDNP) úgy vélekedett, nagyrészt egyet lehet érteni a tükörrel, és egyebek mellett arról kérdezte a HEBC képviselőit, szerintük milyen bérekkel lehetne megtartani a dolgozókat úgy, hogy közben a cégek ne rokkanjanak bele. Legény Zsolt (MSZP) szerint a HEBC kompletten összeszedte, mi nem működik jól, a javaslatok beépülési folyamata viszont meglátása szerint a nullához konvergál.

A HEBC képviselői a kérdésekre reagálva kifejtették, a bérek mértéke a termelékenységtől függ, ha az duplájára nőne, meg lehetne duplázni a béreket, továbbá, hogy a magasabb hozzáadott értékű ágazatok fejlesztése magasabb bért eredményez. A munkaerő megtartására azonban a béren kívül is sok lehetőség van, kedvező hatása lenne például annak, ha mérséklődne a béren kívüli juttatások magas közterhe, adminisztrációja, ez esetben szívesen támogatnák egyebek között az alkalmazottak országon belüli közlekedését.

Forrás: MTI