A tőkepiaci unió egyik legfontosabb célja, hogy az EU 28 tagállamában az eddiginél sokkal nagyobb szerepet adjon a finanszírozásban a tőkepiacoknak, különböző értékpapíroknak, és ezzel versenyképességét hosszú távon növelni tudja - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára szerdán, a parlament európai ügyek bizottságának ülésén.
Elmondta: a tőkepiacok az Egyesült Államokban jelentős szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozásában, Európában azonban a válság előtt is kicsi volt a jelentőségük, ami rontja a pénzügyi rendszer hatékonyságát.
A kis- és középvállalkozások (kkv) tőkepiaci aktivitása jelenleg drága, a tőkepiaci unió egyik feladata, hogy piacra jutásukat, kibocsátási lehetőségüket könnyítse, forráslehetőséget teremtsen a hosszú távú - 15-20-25 éves - infrastrukturális beruházásokhoz. Célja az is, hogy fokozza az integrációt az unióban, hosszú távon erősítse a pénzügyi stabilitást. Balogh László kiemelte, miközben a tőkepiaci unió megvalósul, a befektetők védelme nem csorbulhat.
Az értékpapírosítás lényegében a hitelintézetek követeléseinek "becsomagolása" valamilyen értékpapírba, és annak továbbadása, ami által a bankszektor további likviditást tud teremteni - fejtette ki Balogh László. Felidézte: válság után az Egyesült Államokban és Európában a teljes értékpapírosítási piac összeomlott, likviditási problémák keletkeztek. Az Egyesült Államokban a piac azóta többé-kevésbé visszaállt eredeti állapotába, Európában azonban még mindig nem.
Az értékpapírosítási rendelet célja, hogy megteremtse a minőségi értékpapírosítás feltételeit, ennek érdekében bármilyen értékpapírosítás során szigorú feltételeket, transzparencia követelményeket ír elő. "A termékeknek egyszerűnek, áttekinthetőnek kell lenniük, a kisbefektetők számára is alkalmasnak ahhoz, hogy befektetéseket hajtsanak végre - mondta.
A szabályozás meghagyja a nem standardizált termékeket is, azonban azokat csak professzionális befektetőknek engedi meg forgalmazni, miközben ugyancsak transzparenciális követelményeket ír elő - jelezte a helyettes államtitkár.
Az értékpapírosítási rendelet szeretné a kisvállalkozásokat helyzetbe hozni, és elérni azt is, hogy aki ilyen standardizált értékpapírosítási termékkel rukkol elő, annak az adminisztratív és egyéb költségei jelentősen csökkenjenek - tette hozzá.
Kitért arra, hogy az értékpapírosításnak van egy lélektani eleme is. A jogszabály csak a jogi kereteket teremti meg, akkor tud hatékonyan működni, ha van bizalom az értékpapírosítással szemben a nemzeti és európai piacokon. A helyettes államtitkár szerint a tervezetből nagy valószínűséggel az év vége felé lesz jogszabály.
Kitért arra, ha az értékpapírosításban külön lehet választani a kockázatos és kevésbé kockázatos típusokat, ha a bankok standardizált, biztonságosabb termékeket tartanak a portfóliójukban, kisebb a velük szemben támasztott tőkekövetelmény, ami finanszírozási képességüket segíti. A rendelet szerves kapcsolatot teremt a bankok és a tőkepiac között, növeli a pénzpiacok likviditását európai szinten és nagyban növeli a tőkehiányban szenvedő kkv-k lehetőségeit - mondta a helyettes államtitkár.
Mindkét szabályrendszer rendeleti szinten fogalmazódik meg, tehát közvetlenül hatályos lesz a tagállamokban. Ez a jogszabály számunkra nagyon fontos, a kormány ezért nagyon figyel az alakulására. Magyarország számára - miközben a likviditási, közgazdasági, banküzemi, tőkepiaci elemekkel egyetért -, kiemelten fontos, hogy a fogyasztók, kisbefektetők minden tekintetben megfelelően védve legyenek, ezeket a garanciákat szeretné látni - hangsúlyozta Balogh László.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések