"Jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek maradni" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a migránsválság kapcsán, reagálva Angela Merkel nyilatkozatára, aki továbbra is elkötelezett a közös európai megoldás iránt és élesen bírálta a magyar népszavazást. Orbán Viktor szerint Magyarország még időben lépett, ezért az egyike a legvédettebb európai országoknak.
Angela Merkel egy korábbi interjújában kifejtette, hogy szerinte a különutas válságkezelés – utalva ezzel Magyarország döntéseire – nem vezet előre, ezért továbbra is a közös válságkezelést szorgalmazta. Erre reagált úgy Orbán Viktor, hogy „jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek maradni”.

Orbán szerint Magyarország volt az első, amelyik lépett, így az egyik legvédettebb az Európai Unióban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mindenki, aki eddig várt, most szintén cselekedni kezdett. Szerinte egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. Az unió 750 millió eurós sürgősségi alapjáról – amelyből Görögország már kért 480 millió eurót – azt mondta, az Európai Unió pénzügyei átláthatatlanok. A migránsokkal szembeni védekezésre eddig Magyarország 250-300 millió eurót fordított, az uniótól ettől függetlenül csak 4-5 millió euró érkezett. „Így elmondhatjuk, hogy a migránsokkal szembeni védekezés teljes költségét ma Magyarország állja és az EU egyáltalán nem segít” - mondta Orbán.

Hozzátette, hogy "EU-ban másképp mérik a pénzt", ezért egyelőre nem mondta, hogy az ország igényt tartana-e nagyobb EU-forrásokra a migránsválság kezelésére, amelyre a görögök is igényt tartanak. Orbán Viktor szerint az elmúlt egy év legnagyobb rejtélye Görögország. Érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte, hogy megszűnjön a görög-török határ, hogy Törökország felől milliószám érkezzenek a területére – ellenőrzés nélkül. Az is érthetetlen, hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért vitték a szárazföldre.

Orbán úgy fogalmazott, Görögországot senki nem akarja nevén nevezni, és ahogy a fociban is a kisebb csapatoknak szurkolnak az emberek, így az EU szurkol a görögöknek is, mivel a fél világgal hadban állnak. „De ez nem állíthat meg minket, hogy nevén nevezzük a gyereket. A görögöktől jönnek a migránsok” - mondta. Úgy összegzett: Görögország megsértette a schengeni megállapodást, beengedte és a nyakunkra küldte a menekülteket, mégis "valakik" - például a németek állandóan megvédték, de vannak a függöny mögött mások is.

Arra a felvetésre, hogy a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai migránsválságot, Orbán Viktor úgy reagált: Oroszország szíriai bombázása előtt is özönlöttek a migránsok Európa felé, ezért "ezt az oroszok nyakába varrni a logika egyszerű szabályai szerint sem tűnik értelmes álláspontnak".

Azt mondta: Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül.

Itt nem lesznek kerítésáttörések, bevándorlózendülések, felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a feleségeinkre meg a lányainkra - mondta. Arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, akkor azt csírájában el kell fojtani, meg kell torolni. "Ebből a szempontból nem csinálunk Európát Magyarországból, ez egy biztonságos hely marad" – mondta.

A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: "fizikailag" meg kell erősíteni a kerítésrendszert, hogy szélesebb szakaszokban is védhető legyen. Arra is fel kell készülni, hogy ha a magyar-román határszakaszon baj van, akkor 2-3 hét alatt a teljes magyar-román határt "fizikailag meg kell tudnunk védeni" - tette hozzá.
A népszavazás a jövőről szól

A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról szólva, Martin Schulz európai parlamenti elnök kritikus szavaira reagálva a kormányfő úgy fogalmazott: "Schulz úr is úgy tesz, mintha nem tudná, amit egyébként mindenhol elmondtunk", hogy Magyarország a betelepítési kvótáról - a 120 ezer ember szétosztásáról - szóló korábbi döntés ellen bírósághoz fordult. A népszavazás a jövőről szól - magyarázta -, a március közepi EU-csúcson ugyanis egy folyamatos, állandó, kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak előterjeszteni. Ezért nem a jövő hétfői, hanem a hónap közepi csúcstalálkozót tartja az igazi nagy kihívásnak.

"Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit, ami kötelező kvótára vonatkozik, legyen az állandó vagy egyszeri" - mondta.

Kiépül a „mag Európa”?

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a migránskérdés megoldása a legfontosabb feladat most az EU-ban, de zajlik egy másik vita is. Arról szól, hogy az eurót használó országok kiépítsék-e saját Európájukat, a „mag Európát”, amely körül lenne egy „gyűrű Európa”. „Ez még nem a holnap problémája, ám ha asztalra kerül a kérdés, a magyar népnek sok mindent kell mérlegelnie” - mondta, és hozzátette, hogy ez a kérdés is megmutatja, egy többsebességes Európa kezdhet kialakulni.

Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a törökök vízummentes utazásának kérdésére. Erre a magyar kormány azt mondja: ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben mi, magyarok a vízummentes belépést, első Ukrajna kell, hogy legyen.

A magyar külpolitika támogatja, hogy az EU megállapodjon Törökországgal, de ez önmagában kevés, nem váltja ki a saját védekezést – közölte.

Kiemelkedő hegycsúcs a Saul fia

Végül az Oscar-díjas Saul fia című filmről beszélt, azt mondta: a kormány 2010-ben "teljes jogi és pénzügyi káoszt" vett át a filmfinanszírozás területén. Nehéz volt rendet tenni, "Andy Vajna nevét nem tudjuk megkerülni, aki az egyik legbátrabb magyar, aki vállalta azt a munkát, hogy ebben a darázsfészekben megpróbál békét, igazságosságot és alkotó légkört teremteni" - fogalmazott, majd közölte: az új rendszerben készült magyar filmek az elmúlt években 130 elismerést kaptak a világban. "Ezeknek kiemelkedő, nagy hegycsúcsa a Saul fia" - mondta Orbán Viktor, aki gratulált a film rendezőjének és a teljes stábnak.