Magához az ünnephez több szokás is tartozik, melyek egy részét ma már csak tényleg a néphagyományt követő helyeken ünneplik, de több olyan hagyomány és jelkép maradt fenn régről, amely elmaradhatatlan kellékévé vált ennek az ünnepnek.
Az első, melyet mindenki ismer, a húsvéti tojás. A tojásnak ebben az ünnepkörben két jelentése is van. Az egyik az, hogy Jézus Krisztus úgy törte fel feltámadásakor a sziklasírt, mint a madárfióka a tojásának héját. Másik jelentése pedig a tavasz eljövetele, a megszületés, az újjászületés. Ehhez kapcsolódóan a tojásfestéshez leggyakrabban használt szín, a piros (a régi hagyományoknak megfelelően a locsolkodó fiúkat is ilyennel illik jutalmazni) értelmezése is összefügg a keresztény hagyományokkal, hiszen Jézus vérét jelképezi.

A tojás mellett talán a másik legelterjedtebb jelkép a barkaág. A katolikusok napjainkban is elviszik a barkát megszentelni, hiszen evvel utalnak a Bibliában leírt pálmaágra. Mivel a pálma hazánkban nem őshonos, nálunk ezt fűzfabarkával helyettesítik. Ez a szokás eredetileg pogány eredetű, bajelhárító szerepe volt. Manapság sok helyütt lakásdíszként szolgál, mint a tavasz hírnöke. Egyre inkább elterjed nálunk is a tojásfa díszítése, melyre kifújt és különböző motívumokkal díszített tojásokat aggathatnak.

A harmadik legfőbb jelkép a húsvéti nyúl. Nehezen értelmezhető, hogy miért a nyúl lett az egyik legjellegzetesebb húsvéti szimbólum. Igaz, hogy a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele volt, de elképzelhető, hogy csak egy félreértés kapcsán tartozik a húsvéthoz. Egy másik szemszögből mégis idetartozhat, hiszen a nyulak gyorsan szaporodnak, így leginkább a termékenységet szimbolizálja.