Ha nem lesz változás, eltűnhet a kávé, a kakaó, az alma vagy a mustár is: beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok fele kipusztulhat.
Mi lesz, ha folytatódik a beporzó fajok, például a házi és vadméhek, darazsak, lepkék, madarak pusztulása? Ezt vizsgálta az az első átfogó nemzetközi jelentés, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra egy konferencián, amelyet a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) szervezett. Ez a szervezet a klímaváltozás problémájával foglalkozó, szintén ENSZ-szervezet mintájára jött létre 2012-ben, tagja 124 ENSZ-tagállam. Céljuk a Föld ökológiai állapotának felmérése.

A jelentés szerint milliók élete kerülhet veszélybe: rengeteg élelmiszer- és haszonnövény hozama a beporzástól függ. Olyan alapélelmiszereké, mint a hagyma, a káposzta, a napraforgó, a repce, a sárgarépa, a takarmánylucerna, vagy az uborka.

Az emberiség élelmének 30-35 százaléka – mennyiségi értelemben – a beporzás sikerességétől függ, ha viszont arra gondolunk, hogy a növényi alapanyagokból hányféle élelmiszert készítenek, akkor ez az arány még magasabb.

A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be.

Vera Lucia Imperatriz Fonseca biológus, a Sao Pauló-i Egyetem professzora, az IPBES társelnöke azt mondta: a kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan nő, sokszor az emberi tevékenység miatt. A következmények súlyosak: milliók élete kerülhet veszélybe, ugyanis a beporzott növények termése, magja, olaja fontos élelmiszer-alapanyag, és vitaminok forrása. Az élelmiszerboltok zöldség-gyümölcs részlegeinek kínálata sok helyen a felére csökkenne. A terméshozamok csökkenése miatt nőne az alultápláltság kockázata.

A gazdasági kockázat is óriási: az olyan növények, mint a kávé vagy a kakaó kiemelten fontos bevételi forrást jelentenek több fejlődő országban. A jelentés megírásában nagy szerepe volt magyar kutatóknak is.
Magyarországon most készült el a Magyar Méhészeti Nemzeti Program - közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A program meghatározza a termeléshez szükséges eszközöket és az ehhez kapcsolódó élelmiszerbiztonsági követelményeket. A minisztérium azt szeretné, ha javulna a termékek nyomon követhetősége, és hogy egyre jobb minőségű termékek jelenjenek meg. Ezért támogatják az elméleti ismeretterjesztést, a méhek kártevői és kórokozói elleni védekezést, a minőségi szaporítóanyagok használatát, és a kutatás-fejlesztést. Segítenek a – hazai és külföldi – piaci igények felmérésében is. A Magyar Méhészeti Nemzeti Programot az Európai Bizottsághoz 2016. március 15-ig kell előterjeszteni.

A legfőbb veszélyforrások

A vadon élő virágos növények 90 százaléka igényli a beporzást. A beporzás biztosabban végbemegy, ha vad fajok és házi méhek egyaránt részt vesznek benne. A gerinces beporzók (például madarak) 16 százalékát világszerte a kihalás fenyegeti, a rovar beporzók több mint 40 százalékát pedig helyi jellegű veszélyek. Számuk több okból csökken: elsősorban a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédőszerek alkalmazása miatt, a betolakodó fajok, betegségek és kártevők megjelenése, és a klímaváltozás miatt csökken.

Veszélyt jelentenek a genetikailag módosított növények (GMO) is. Az ilyen haszonnövények jól bírják a növényvédőszereket, vagyis ezeket akkora mennyiségben lehet alkalmazni, hogy kipusztítják az összes gyomot a GMO-növények mellől. Csakhogy így a beporzók táplálékforrásai is elvesznek.

Csak vadméhekből mintegy 20 ezer fajt tart nyilván a tudomány. A méheken kívül sok lepkefaj, darázs, legyek, egyéb rovarok, valamint denevérfélék és madarak is vesznek részt a beporzásban. A beporzóktól függő mezőgazdasági termelés az utóbbi 50 évben a háromszorosára nőtt a korábbi időkhöz képest, még úgy is, hogy a beporzókat igénylő kultúrnövények hozama kevésbé stabil, mint a beporzókat nem igénylőké.
A beporzók tevékenysége olyan haszonnövények hozama szempontjából is lényeges, mint a gyapot, de befolyásolja például a bioüzemanyag-alapanyag növények és bizonyos gyógynövények hozamát is.

Magyarországon a KSH adatai szerint az elmúlt 15 évben 504 ezerről 760 ezerre nőtt a méhcsaládok száma. 2000-ben nagyjából 15 ezer tonna mézet termeltek. A legfrissebb 2013-as adatok szerint 18 ezer tonnát.

Mit lehet tenni a védelmükben?

Az IPBES jelentése szerint a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele a megoldás. A szakértők azt javasolják: a termőföldeken létesítsenek vadvirágokkal borított sávokat. A termelők egész tájakra kiterjedően biztosítsák a beporzók élőhelyeinek változatosságát. Használjanak mozaikos jellegű élőhelyeket kialakító, hagyományos mezőgazdálkodási módszereket. Csökkentsék a növényvédőszer-használatot: keressenek vegyszermentes módszereket. Javítsák a méhtartás körülményeit.

Magyarországról Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának igazgatója és Kovács-Hostyánszki Anikó, a kutatóközpont kutatója vett részt a tanulmány elkészítésében.