Feszültségeket generálhat, számos kockázatot hordoz magában az Európát érintő tömeges népvándorlás - hangsúlyozta Orosz Zoltán, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese szerdán egy budapesti migrációs konferencián.
Orosz Zoltán megjegyezte, hogy a migráció valamennyiünk számára fontos kihívást jelent, ugyanakkor az Európai Unióban még mindig nem született meg egy egységes válasz. Kiemelte, hogy a népvándorlás egyes útvonalai országunkon keresztül vezetnek. Tavaly viszont Magyarország, a kormány, az állami intézmények, a rendvédelmi és honvédelmi szervek összehangoltan, gyorsan és jól reagáltak az új kihívásra - tette hozzá.
A vezérkarifőnök-helyettes újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az előrejelzések szerint további migrációs nyomásra, a tél végével ismételt erősödésére kell felkészülni. Kitért arra, hogy a migrációs útvonalak módosulására is számítani lehet. Egyes forgatókönyvek szerint Albánia, Oroszország irányába, míg mások szerint Bulgária, Románia felé is tolódhat az útvonal. Utóbbi Magyarországot is érintheti - jegyezte meg, kiemelve: mindenre fel vannak készülve. Az érintett határszakaszokon a katonai erőket is megerősítették.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a március elsejével felállt Katonai Rendészeti Központ - elsősorban a műveleti, missziós területeken - fontos katonai rendőri képesség erősítését jelenti. A központ vezetőjévé kinevezett Mergancz Sándor dandártábornok korábban a rendőrség állományában, a Terrorelhárítási Központnál szolgált - tette hozzá.
A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóműhely és a Külügyi és Külgazdasági Intézet által a budapesti Stefánia palotában tartott, Migráció: konfliktus vagy kooperáció című konferencián Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója felszólalását azzal kezdte: "a helyzet súlyos és kaotikus". Ezen nem segít a "hipokrita viselkedés", a "fals remények keltése", az egymásra mutogatás, a fenyegetőzés. A megoldáshoz tiszta beszédre, a helyzettel való szembenézésre van szükség - jelentette ki.
Schőberl Márton azt mondta: nap mint nap ezrek és ezrek indulnak útnak Európa felé egy jobb élet reményében. Ők jellemzően német, svéd, osztrák életre vágynak - tette hozzá a főigazgató, megjegyezve: ez "érthető, de nem biztos, hogy jogos".
Crisán Andrea, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dokumentációs központjának munkatársa a migrációs fogalomtár helyes és "érzelmi megnyilvánulásoktól mentes" használatának fontosságára hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy nem maga az ember, hanem a beutazás mikéntje lehet jogellenes, így valójában az illegális bevándorló helyett az illegálisan bevándorló kifejezés helytálló.
Előadásában kifejtette, hogy számos különböző migrációt megkülönböztet a szakirodalom: van a többi között klasszikus, jóléti migráció, láncmigráció. Emellett a BÁH munkatársa szólt arról a jelenségről, hogy kísérő nélkül küldik Európába a kiskorúakat, akikhez később családegyesítés formájában csatlakozhat a családjuk.
Mindemellett Crisán Andrea is kiemelte, hogy a migráció széles spektrumú politikai, nemzetbiztonsági, közbiztonsági, gazdasági, szociális és kulturális kockázatokat jelenthet.
Czukor Gergely, a rendőrség határrendészeti osztályának munkatársa felidézte, hogy már 2014 szeptemberében észlelték a szerb határon, elsősorban Csongrád megye térségében, hogy egyfajta szervezettséggel tömegek indultak el Koszovóból. Elmondta, hogy 2014-ben egész évben mintegy 44 ezer ember lépett be a schengeni határokon Magyarország területére. Szeptembertől naponta már 200-300, 2015 januárjában már napi 1000-1300 embert fogtak el illegális határátlépés miatt, február végére pedig már több mint 25 ezer volt az illegális határátlépők száma.
Czukor Gergely a tömeges migrációs helyzetről azt mondta: ez a rendőrség számára az eddigiekhez hasonlóan várhatóan továbbra is komoly kihívást jelent. Kiemelte ugyanakkor, hogy a rendőrség helytállt, jogszerűen, arányosan, szakszerűen és emberségesen intézkedett.
Rácz Attila, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa - aki jelenleg tartalékos szolgálatát tölti a Honvéd Vezérkar kutatóműhelyénél - egy migrációs kutatási projektet mutatott be. Ennek keretében azt vizsgálják, kik a Magyarországra érkező migránsok, melyek a demográfiai jellemzőik, honnan jöttek, hová tartanak. Ezzel együtt azt is áttekintik, hogy a migrációs helyzetről milyenek a magyarországi vélemények, attitűdök, kiemelten a válsággal érintett területeken.
Rácz Attila elmondta, hogy már eddig is készítettek civil interjúkat, amelyekben a véleményváltozásokkal kapcsolatban a médianyomást is vizsgálták, továbbá rákérdeztek a rendőrség és a honvédség helyzetkezelésének megítélésére is. Négy településen (Szeged, Ásotthalom, Mórahalom, Röszke) külön adatfelvételre készülnek. A vizsgálat eredményeit a tervek szerint május környékére összegzik - tette hozzá.
Forrás: MTI
