Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Franciaországban és Japánban megvalósult terveiket bemutató előadást tartott a budapesti Nemzetközi Épületkongresszuson az Új Nemzeti Galéria épületét tervező SANAA japán iroda két Pritzker-díjas vezetője, Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe.
A Japánban korábban uralkodónak tekintett metabolista stílus helyett a "láthatatlan építészet" irányzatát követő alkotópáros a terveket ismertetve szakmai elképzeléseiről és fő építészeti szempontjairól beszélt.

Mint fogalmaztak, az egyik fő célkitűzésüknek tekintik, hogy olyan épületeket emeljenek, amelyek átláthatóak és minden irányból könnyedén átjárhatóak, összhangban állnak a környezettel, a domborzattal, valamint egyfajta harmóniában kötik össze az épületben zajló kulturális tevékenységet a körülötte álló világgal. 

Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe többek között példaként beszélt a franciaországi Lausanne-ban emelt Rolex Oktatási Központról, az Új-Dél-Wales-i művészeti galéria Sydney városába megálmodott új épületéről, valamint több Japánban megvalósult építőművészeti projektről és az Új Nemzeti Galéria terveiről is.

Szintén kiemelték a Louvre Lens-ben megnyílt új múzeumát is, ahol egyetlen hatalmas kiállítóteremben időrendben követhető végig a művészet fejlődése a tárlaton szereplő műalkotások segítségével.

Az egynapos tanácskozáson bemutatkozott a Pritzker-díjas Rem Koolhaas által vezetett Office for Metropolitan Architecture (OMA) építésziroda is, amely pályázatot nyújtott be a Liget projekt keretében felépülő új Néprajzi Múzeum terveire.

Stefano Baroffio, az OMA munkatársa kitért arra, hogy az építésziroda nagyon sok olyan projekten dolgozik, amelynek célja felújítani vagy új élettel megtölteni egy-egy leromlott állapotban fennmaradt régi épületet. Mint fogalmazott, ilyenkor mindig komoly munka eldönteni, hogy az épületet szigorúan az eredeti állapotában állítsák-e helyre vagy inkább próbáljanak minél többet megőrizni a mostanáig kialakult formájából.

Példaként említette többek között az esseni Zollverein szénbányát, ahol a lehető legkevesebb építészeti beavatkozással tudtak a kortárs művészetnek helyet adó kiállítótereket létrehozni az egykori kokszolóüzem területén.

A szerdai rendezvényen átadták a Sivatagi Kőrózsa Díjat, amelyet minden évben egy a magyar építészetet önzetlenül támogató mecénás vagy kiváló szellemi alkotó vehet át. A Timon Kálmán építészmérnök által 2009-ben alapított díjat idén Losonczi Áron, a LiTraCon fényáteresztő beton feltalálója nyerte el.

Forrás: MTI