Fontos lenne csökkenteni az országkockázatot, hogy a magyar beruházási lehetőségek vonzóbbak legyenek, és ebben nagy szerepe van az államnak - mondta Székely István Pál, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának vezetője a bizottság magyarországi képviselete által szervezett műhelybeszélgetésen, csütörtökön Budapesten.
Úgy vélte, ehhez azokat a tényezőket kell kezelni, amelyek miatt a piac azt gondolja, hogy ez az ország kicsit kockázatosabb, mint a többi. Ilyen tényező például a szabályozási környezet előrejelezhetősége, a szerződések betartásának vagy a tulajdonjognak a biztonsága, és ezeket tekintve az állam szerepe elsődleges - magyarázta. Hozzátette: lehetséges az országkockázat csökkentése, ha valaki kellő időben megfelelő intézkedéseket hoz.
A szakértő elmondta: az EU egésze és Magyarország összességében "kicsit afölött" áll, mint 2008-ban, vagyis hét év úgy ment el, hogy Európa és Magyarország is egy helyben állt.
Közölte: jelenleg Magyarországon 2 százalék alatti az átlagos növekedési potenciál, az érték felette áll az uniós átlagnak, és a 2004-2007-ben csatlakozott országok között a mezőny közepén van.
A növekedési potenciálról beszélve kiemelte a munkaerő jelentőségét. Úgy látja, Magyarországon a munkaerőpiacon volt a legradikálisabb változás az elmúlt években, a munkanélküliség elkezdett gyorsan csökkenni, és korábban nem tapasztalt módon a munkahelyteremtés is nőtt. Az állam ezt a folyamatot támogatta, munkát is adott, erőteljes állami beavatkozásnak tekinthető a közmunkaprogram - közölte. Hozzáfűzte: nyilvánvalóan az a cél, hogy az emberek a nyitott munkaerőpiacon találjanak állást, de reálisnak is kell lenni, vannak csoportok, ahol ezt a célt nehéz elérni.
Székely István Pál arról is beszélt, hogy az egészséges gazdasághoz egészséges, nyereséges bankszektor kell. A magyar bankszektor tőkeerejét tekintve erős, de még mindig küzd a válság megmaradt hatásaival, a problémás hitelekkel, és kérdéses, hogy mennyiben tud a jövőre koncentrálni a múlt kezelése miatt.
A versenyképességgel kapcsolatban kitért rá: Magyarország egy kis nyitott gazdaság, amelynek időnként korrigálnia kell, "gazdaságpolitikai satuban van", és ebből egy kitörési pont van: a külpiacok. A világpiaci részesedését tekintve Magyarország jól áll, növekedést ért el, és az a lényeg, hogy minél gyorsabban elérje a további növekedést - mondta.
Az elemző a költségvetési egyensúly helyreállításáról kifejtette: Magyarország jelentős korrekciót hajtott végre, és fontos az adósság fenntarthatósága. Az EU most azt feltételezi, hogy tartósan fegyelmezettebben viselkedik Magyarország, mint a múltban, ez komoly feltételezés, aminek meg kell felelni - vélekedett.
Székely István Pál az inflációval kapcsolatban megjegyezte: erős globális trendek hatnak Magyarországra, az országnál sokkal nagyobb szereplők irányítják a trendeket.
Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az előadás után közölte: fontos eredményt ért el Magyarország az egyensúly javításban, de az előrelépések olyan tényezőkre támaszkodnak, amelyek nem biztosítják a hosszú távú növekedés feltételeit.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke pedig kijelentette: 10-15 elvesztegetett év áll mögöttünk, a régió országaihoz képest gyengén teljesített Magyarország, és ma Ausztriától messzebb állunk, mint 25 évvel ezelőtt, a rendszerváltozás idején. Ez nem az elmúlt öt év bűne, hanem "közös bűn" - vélekedett.
Az Európai Bizottság múlt pénteken közzétett 2016. évi országjelentése szerint Magyarország kiegyensúlyozott, de továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, a munkaerő-piaci fejlemények kedvezőek, az államadósság csökken, de a beruházások az idén akár vissza is eshetnek. Megállapították azt is, hogy az ország némi haladást ért el a 2015. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések