A világ népességének kétharmada, azaz négymilliárd ember szenved évente legalább egy hónapig attól, hogy nem jut megfelelő minőségű vízhez. A helyzet sokkal rosszabb, mint amire a kutatók előzetesen számítottak. A vízhiány, a klímaváltozás és a tömeges migráció mellett a következő évtized legfenyegetőbb jelensége lesz az emberiségre.
Foto: Europress - Abdullah Al-Quadry/AFP
A vízhiány a legfenyegetőbb kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie. Ez derül ki a Science Advances tudományos magazinban pénteken megjelent kutatási eredményekből. Legalább 500 millió ember él olyan területen, ahol a vízfogyasztás a kétszerese az évi csapadék mennyiségének. A földalatti víztározók kimerülésével ezek az emberek teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a természettel szemben.

Ezek közül a veszélyeztetett helyek közül a legtöbb Indiában és Kínában van, de más régióknak is szembe kell nézni a szárazság veszélyével. Ilyen helyek például az Egyesült Államok középső és nyugati területei, Ausztrália, de még London is.

A vízellátással kapcsolatos gondok ráadásul egyre súlyosabbak. A népesség számának növekedésével nő a húsfogyasztás és ezzel együtt nő a vízfogyasztás is. A januári Világgazdasági Fórumon a tömeges migráció és a klímaváltozás mellett a víz-válságot nevezték meg a szakemberek, mint a következő évtized emberiséget legjobban fenyegető problémáját. A szárazság önmagában is  okozhatja a vidéki emberek tömeges városokba vándorlását.

Ha a környezeti gondokat vizsgáljuk, akkor határozottan a vízhiány okozza a legnagyobb bajt. Nézzék meg, hogy mi történik Jemenben. - mondta a tanulmány egyik készítője, Arjen Hoekstra, a twentei egyetem professzora. A tudósok szerint Jemenben néhány éven belül elfogy a víz. De ugyanez a helyzet azokkal az országokkal is, ahol többet fogyasztanak, mint amennyit a természet vissza tud pótolni. Így például Pakisztánban, Iránban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában.

Hoekstra szerint az ausztráliai Murray-Darling medence és az USA középnyugati része is nagy veszélyben van, ahol éppen a hatalmas Ogllala víztározó szárad ki. De még az olyan gazdag világvárosoknak, mint London is fenntarthatatlan vízgazdálkodása. London környékén nincs annyi víz, amivel fedezni lehetne a város vízpazarlását.
Forrás: Mesfin M. Mekonnen és Arjen Y. Hoekstra - advances.sciencemag.org
A Science Advanced magazinban pénteken megjelent tanulmány az első, amelyik azt vizsgálta, hogy a világon hány embernek kell évente legalább egy hónapig szenvednie a vízhiánytól. Az adatokat tíz éven át, 1996-től 2005-ig gyűjtötték össze.

A kutatók azt állapították meg, hogy a földön 4 milliárd ember él olyan területen, ahol legalább évi egy hónapig kétszer akkora a vízfelhasználás, mint a visszapótlás, tehát a vízhiány közvetlenül fenyegeti őket.

Ez sokkal rosszabb adat, mint amit vártak. Néhány korábbi tanulmány alapján a kutatók úgy gondolták, hogy a veszélyeztetett emberek száma 1,7 és 3,1 milliárd fő között lehet. A kutatásból az is kiderült, hogy a földön 1,8 milliárd embert minden évben legalább 6 hónapon át sújt a vízhiány.

Nem megoldás a zuhanyzás

A mezőgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó. Minél több ember él a földön, annál több ételre van szükség. A növényeket öntözni kell, és az állatok is rengeteg vizet fogyasztanak. Az embereknek nagyobb a jövedelme, ezért világszerte több marhahúst esznek. Egy kiló marhahús előállításához 11 szer több vízre van szükség, mint amennyi egy kiló disznó vagy csirkehúshoz kell. De a legújabb fogyókúrás divatok is hatással vannak a vízfogyasztásra.

Éppen ezért nem jelent megoldást a problémára az a tanács, hogy zuhanyozzanak az emberek rövidebb ideig. Az emberi vízfogyasztásnak csak az 1-4 százaléka keletkezik otthon. A húsevés viszont a vízfelhasználás 25 százalékáért felelős. Egy kiló marhahús előállítása 15 ezer liter víz felhasználásával jár és ez majdnem teljes egészében a takarmánynövények öntözésére megy el.
Forrás: Realbrvhrt at en.wikipedia
A kutatás vizsgálta a környezeti vízkövetelményeket is. Ez azt jelent, hogy menyi vízre van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a folyók és tavak élővilágának fennmaradását. Például a bővizű folyókra szüksége van a halaknak az életben maradáshoz. Az embereknek pedig a halászathoz és a vízi szállításhoz.

A kiszáradt folyó, nem folyó - mondja Hoekstra. Akár már egyetlen hónap vízhiány is végzetes hatással lehet a folyók élővilágára. Már ma is vannak olyan folyók, amelyek nem érik el a céljukat, azaz nem ömlenek a tengerbe, mert már korábban kiszáradnak. Ilyen például a Colorado folyó az USA nyugati részén, vagy Kínában a Sárga folyó.

Ez a tanulmány ismét rámutat arra, hogy sürgősen tenni kell valamit. Emberek milliárdjai és sok ország gazdasága szenved egyre jobban a vízhiánytól, pedig ezt lehetne kezelni. És ugyanez a veszély okozza a vízi vadvilág összeomlását is a bolygónkon. - mondta David Tickner a WWF brit vízügyi tanácsadója a Guardiannak. Arjen Hoekstra szerint a megoldás az, hogy korlátozni kell a vízkivételt a vízgyűjtő medencékből.

A vállalatoknak is meg kell vizsgálniuk, hogy mennyi vízre van szükségük a termékeik előállításához és hogyan lehetne ezzel spórolni. A befektetőknek pedig azok mellett a cégek mellet kellene dönteniük, amelyek fenntartható vízgazdálkodást folytatnak - írja a Guardian.